„Az A típusú májgyulladás egy ciklikusan visszatérő megbetegedés, tehát semmi meglepő nincs abban, hogy bizonyos idő elteltével növekszik az országban a fertőzöttek száma. Főleg a gyerekek között terjed a betegség, mert ők még nem találkoztak a vírussal korábban. Így a legtöbb beteg a 3-14 éves korcsoportból kerül ki” – mondta Szlávik János. A főorvos ezért nagyon fontosnak nevezte a gyerekeknél a megelőzést.

Mint mondta, meg kell nekik tanítani, hogy a WC használat után mindig alaposan mossanak kezet, ne egyenek mosatlan gyümölcsöt és a jégkockákkal is vigyázzanak ha fennáll a fertőzés veszélye. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy igyekezni kell normális, igényes viszonyokat fenntartani ott is, ahol sok ember van összezárva. Ez különösen érvényes a hajléktalan szállókra, munkásszállásokra - tette hozzá a Dél-Pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa.

Arról is beszélt, hogy a hepatitis A vírusa nem változik, ugyanolyan megbetegedést okoz, mint évtizedekkel ezelőtt is.

Nagyon hosszú a lappangási ideje, akár egy hónap is lehet. A betegek arról panaszkodnak, hogy gyengébbek, hányingerük van, fáj a hasuk, étvágytalanok, esetleg lázasak, izom, vagy ízületi fájdalmuk van, és aztán besárgul a szemük, majd a bőrük.

„Ez a tipikus lefolyás, amit aztán tüneti terápiával néhány hét alatt ki lehet kezelni, és a beteg 99 százaléka meggyógyul. Kórházba azok kerülnek, akiknél a sárgaságot észlelik. Valóban akad köztük néhány idős, többnyire más betegségektől szenvedő ember. Nálunk a fertőzés súlyos lefolyású, és nagyon-nagyon ritkán akár halálos is lehet.

Ez Magyarországon eddig négy esetben fordult elő”

– közölte a főorvos. Szlávik János arról is beszélt, hogy az A típusú májgyulladás elleni védekezésben a legfontosabb a higiénés viszonyok fenntartása és a védőoltás. Szerencsére Magyarországon nagyon biztonságos vakcina áll rendelkezésre, amiből egy egészen 3-5 évig, kettő pedig akár 20 évig tartó védettséget ad.

„Aki úgy gondolja, hogy megfertőződhet, mert érintkezett hepatitiszes beteggel, azoknak érdemes az oltást felvenni. Pláne, hogyha olyan helyre utazik a világban, ahol ez a betegség sokkal gyakoribb, mint nálunk. Az oltás beadása után kb. két hét telik el a védettség kialakulásáig” – hívta fel a figyelmet a Dél-Pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa.

Persze az is előfordulhat, mondta Szlávik János, hogy valaki tünetmentesen esik át a fertőzésen. Náluk ezt csak vérvizsgálatokkal lehet igazolni. „Ha valaki kíváncsi arra, hogy fogékony-e a betegségre, akkor meg lehet nézni vannak-e ellenanyagok a vérében. Amennyiben igen, akkor ő örök életére védett a betegséggel szemben. Ha pedig nem, akkor érdemes meggondolni az oltást.”