Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriuma (DH-LAB) együttműködésében egy új, mesterséges intelligencia-feladatokra optimalizált, nagy teljesítményű szervert állítottak üzembe a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával. Az új szuperszámítógépet hétfőn mutatták be az ELTE-n.

A kormány megújította Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, amely a 2020-ban elfogadott stratégia főbb célkitűzéseit megtartva, az elmúlt időszak technológiai és jogi változásait is figyelembe véve új intézkedéseket határoz meg a 2030-ig tartó időszakra - idézte fel az eseményen Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos.

A megújult stratégia egyik céljának nevezte egy magyar kulturális modell létrehozását, amely lehetővé teszi az ezeréves államiság dokumentumainak feldolgozását. Az így digitalizált adatok a jövő tervezésében is hasznosíthatók - mondta, hozzátéve, hogy erre a feladatra a Magyar Nemzeti Levéltárat és az ELTE-t kérték fel.

Az adatok digitalizálásához és strukturálásához jelentős számítási kapacitásra volt szükség, ehhez járul most hozzá ez a nagy teljesítményű szerver - tette hozzá. Így az ELTE-n a szakértelem mellett az új szerverrel már a számítástechnikai kapacitás is rendelkezésre áll - mondta.

Darázs Lénárd, az ELTE rektora mérföldkőnek nevezte a nagy teljesítményű szerver üzembe állítását. Felidézte, hogy amikor megalakult az ELTE-n a Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriuma még senki sem gondolta, hogy ezzel nemcsak egy digitalizációs program veszi kezdetét, hanem egy olyan szöveg-, korpusz- , illetve adatépítési folyamat indul el, amely komoly mesterséges intelligencia-fejlesztésnek lehet az alapja.

"A Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumban elérhetővé vált világszínvonalú számítástechnikai kapacitás nemcsak a nyelvtechnológiai kutatásokat és magyar nyelvi modellek fejlesztését segíti majd, hanem új magyar kutatási projektek előtt is megnyitja az utat" - hangsúlyozta Darázs Lénárd.

Palkó Gábor tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, a DH-Lab szakmai vezetője arról beszélt, hogy az új rendszer jelentős állomás a hazai mesterséges intelligenciával és digitális kulturális örökséggel kapcsolatos kutatások területén, mivel nagyságrendekkel nagyobb számítási teljesítményt biztosít a 2021 óta működő elődjénél.

A DH-Lab missziójának nevezte, hogy a legfejlettebb mesterséges intelligencia alkalmazások használatát meghonosítsa a magyarországi és a határon túli kulturális örökség feldolgozásában és közzétételében. A projekt egyszerre erősíti Magyarország függetlenségét a mesterséges intelligencia területén, valamint összekapcsolja az MI nyelvi képességeinek fejlesztését a kulturális örökséggel és a piaci szektorral - tette hozzá.

Mint az eseményen elhangzott, a fejlesztés célja, hogy a DH-Lab hatékonyan támogassa a digitális bölcsészeti, történeti és kulturális örökséghez kapcsolódó projekteket, valamint a mesterséges intelligencia nemzetközi szintű kutatását és oktatását - írja az MTI.

Az új szerver nyolc darab NVIDIA H200 GPU-val, nagy kapacitású memóriával és csúcskategóriás hardverrel rendelkezik, értéke meghaladja a 120 millió forintot. Bár a számítógép fizikailag az ELTE Savaria Egyetemi Központjában, Szombathelyen található, a kutatók és hallgatók az ország bármely pontjáról hozzáférhetnek.

Az új rendszer számos kutatási és fejlesztési célt szolgál, ezek között használható tudományos és kulturális adatfeldolgozásra képes chatbotok fejlesztéséhez, nagy nyelvi modellek (LLM) futtatáshoz, összehasonlításához és finomhangolásához, valamint vizuális és szöveges adatokat feldolgozó ágensrendszerek építéséhez is. Emellett segíti a szövegegyszerűsítést és a kulturális örökségi dokumentumok értelmezését.

Palkó Gábor az InfoRádió kérdésére elmondta: "hivatalos definíciója annak, hogy mi a szuperszámítógép nincs. Vannak listák, hogy a világon melyek a leggyorsabb szuperszámítógépek. Lehet, hogy pontosabb lenne úgy fogalmaznunk, hogy ez egy mesterséges intelligencia feladatokra optimalizált nagy kapacitású szerver. De ez valóban egy akkora kapacitású szerver, amelyből Magyarországon is csak néhány darab van, úgyhogy talán nem túlzás szuperszámítógépnek nevezni."

Azért volt szükségünk egy ilyen nagy számítógépre, hogy akár egy 70 milliárd paraméteres nagy nyelvi modell is fusson rajta, amelyet aztán majd különböző célokra tudunk használni - hangsúlyozta Palkó Gábor, az ELTE tanszékvezetője.