Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Aerial view of Planet Earth with clouds, horizon and little bit of space, make feelings of being in heaven. Dramatic clouds and orange sunlight all over the planet. Cloudscape and stratosphere from above at 30000 feet.See more images like this in:
Nyitókép: AleksandarGeorgiev/Getty Images

Meghökkentő légköri rekordot döntött a 2024-es év

Egy friss kutatás szerint történelmi csúcsot döntött tavaly a légkörben található vízgőz mennyisége, ami azt bizonyítja, hogy a meleg levegő több vizet képes tárolni.

A NASA és több meteorológiai intézmény adatai alapján kimutatták, hogy 2024-ben a Föld légköre rekord mennyiségű vízpárát tartalmazott – írja a The Washington Postban megjelent tanulmány alapján az Időkép.

A tanulmány rávilágít, hogy a légkörben áramló vízpára mennyisége az elmúlt 85 évben mintegy 12 százalékkal nőtt, ami akkora vízmennyiséget jelent, mintha minden másodpercben 35 Mississippi-folyó hömpölyögne láthatatlanul a fejünk felett.

A kutatók a világ különböző pontjairól gyűjtött, több évtizedet felölelő műholdas és meteorológiai adatmennyiséget elemeztek annak érdekében, hogy megállapítsák, mennyi vízpára áramlik a légkörben és milyen irányban mozog.

Ehhez az úgynevezett integrált vízgőz-transzportot (IVT) használták, ami megmutatja, mennyi nedvesség található a levegőben adott idő alatt.

Így sikerült azokat a „nedvességfolyosókat” is meghatározni, ahol a jövőben nagyobb eséllyel alakulnak ki extrém esőzések.

Az is kiderült, hogy az IVT értéke 12 százalékkal emelkedett világszerte, ám nem mindenhol egyforma mértékben. A Földközi-tenger térségében több mint 11 százalékos emelkedést mértek, míg Dél-Koreában közel 9 százalékot. Indiában és a Himalája térségében pedig 5-10 százalék közötti növekedést mutattak ki.

A légköri vízgőz mennyisége szoros összefüggésben áll a bolygó felmelegedésével, mivel a levegő így egyre több vízpárát tud magában tartani – minden Celsius-foknyi emelkedéssel 7 százalékkal többet.

Így az óceánokból is több pára szabadul fel, ami a magassági szelek segítségével hatalmas nedvességáramokba, az úgynevezett légköri folyókba rendeződik. Ezek a láthatatlan „folyók” kontinenseken át szállítják a nedvességet, majd amikor hegyeknek ütköznek, frontokhoz, ciklonokhoz kapcsolódnak, a vízpára hirtelen kicsapódik, ami gyakran heves esőzésekhez, áradásokhoz, villámárvízekhez vezet.

Megállapították, hogy ez a nedvességtöbblet táplálta tavaly a nagy pusztítást okozó Helene hurrikánt, a Délkelet-Ázsiában tapasztalt szuper-tájfunokat és a spanyolországi Valencia régiót sújtó villámárvizeket is.

A szakértők úgy vélik, a jövőben nemcsak több csapadékra, hanem rövid idő alatt lehulló, heves záporokra és villámárvizekre kell felkészülnünk. 2024 rekordéve csak a kezdet lehet: a légkör láthatatlan folyói a felmelegedéssel tovább duzzadnak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×