Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.68
bux:
121730.22
2026. január 16. péntek Gusztáv
corgi puppy and a cute tabby cat stuck their muzzles and paws out of the car window during a summer trip
Nyitókép: Nataba / Getty Images

Harmincéves a magyar kutyakutatás: az etológia nem csupán tudomány, hanem életforma

A kutatás felfedezés, ahol a természet és az emberi kíváncsiság találkozik, s ahol minden új kérdés új kalandot jelent – derül ki az ELTE etológiai tanszékének legújabb podcastjából.

Az ELTE etológia tanszékén harminc évvel ezelőtt indult el a családi kutyákat kutató munka. A programot Csányi Vilmos professzor kezdeményezte, és mostanra már számos kutató, több tudományterület képviselője csatlakozott a nemzetközileg is magasan jegyzett kutatásokhoz. Kezdetekben egyetlen szobában elféretek a kutatók, mára viszont több mint hatvan fő dolgozik azon, hogy minél többet tudjunk a családokban élő kutyákról. Az évforduló alkalmából a kutatók podcastsorozatot indítottak, hogy elmeséljék, milyen volt egy új tudományterületet felfedezni és felidézzék az elmúlt évtizedek élményeit.

A sorozat legutóbbi részében Bőhm Sára vendége Pogány Ákos és Pongrácz Péter, az ELTE etológia tanszék két meghatározó kutatója volt. A beszélgetésben felidézték a tanszék gyökereit, köztük a legendás gödi állatház életképeit, ahol sok mai tudományos történet kezdődött. Pongrácz Péter elárulta, hogy eredetileg halakkal és nyulakkal foglalkozott, míg Pogány Ákos madarakkal – ma azonban kutyák, macskák és digitális generációk viselkedését vizsgálják.

A kutatás szabadságáról, az interdiszciplináris együttműködés erejéről és az oktatásban megvalósuló egyenlőségről is szó esett. Kiemelték, mennyire inspiráló, amikor különböző háttérből érkező emberek közösen dolgoznak alapkutatási kérdéseken, melyekből a társadalom is profitál. A kutyák után most már a macskák és vadmacskák világa is a figyelem középpontjába került, ahogy az Alfa Generáció Laborban vizsgálják, miként hat a digitális világ az ember és állat kapcsolatára.

A beszélgetésből kirajzolódik, hogy az etológia nem csupán tudomány, hanem életforma – kíváncsiság, szabadság és közösség egyszerre. A kutatók azt vallják: a kutatás felfedezés, ahol a természet és az emberi kíváncsiság találkozik, s ahol minden új kérdés új kalandot jelent.

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×