Infostart.hu
eur:
353.37
usd:
308.91
bux:
143072.29
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
Healthcare, medicine and Cancer awareness concept, Close up a woman with pink breast cancer awareness ribbon. Copy space for text.
Nyitókép: Zania Studio/Getty Images

Drámai adatok: fiatalabb nőknél is egyre gyakoribb a mellrák

Horváth Zsolt, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Onkoradiológiai Központjának vezető főorvosa az InfoRádióban arról beszélt, hogy a korábbiakkal ellentétben a hatvan évnél fiatalabbakban is egyre gyakrabban diagnosztizálnak agresszív emlődaganatot, ami összefügghet az életmóddal és a környezeti hatásokkal.

Magyarországon évente 7-8 ezer nőt diagnosztizálnak mellrákkal, 50 év felett csökken, alatta viszont emelkedik a betegség előfordulása. Ráadásul 40 év alatt minden negyedik nőt a mellrák agresszív, tripla negatív változata érint. Közfinanszírozott mammográfia 45 év fölötti nőknek van, panasz esetén viszont a fiatalabbak számára is elérhető. A szűrés fontos lenne, de a részvételi hajlandóság továbbra is alacsony, a nyugat-európai 70 százalék alig felét éri el.

„Az emlőrák gyakoriságának csúcsa a 60-as és 70-es életévekre tehető, de az elmúlt évtizedben észrevehető volt egy elmozdulás a fiatalabbak irányába, növekszik a fiatalabb korosztály részaránya a betegek között” – mondta az InfoRádióban Horváth Zsolt, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Onkoradiológiai Központjának vezető főorvosa. Hozzátette,

különösen az agresszívebb altípusú emlődaganatok, az úgynevezett tripla negatív emlőrák, vagy a HER2-pozitív emlőrák altípusai fordulnak elő gyakrabban a fiatalabbak között, míg az idősebb korosztályra inkább a hormonérzékeny emlőrákok előfordulása jellemző.

Ennek hátterében a szakértő szerint az életmód, a táplálkozás, a környezeti tényezők, vegyi anyagok, sugárzás, mikroműanyagok állhatnak, és ahogy egyre modernebb a világ, mindez úgy veszélyezteti egyre fokozottabban a nőket.

Magyarországon a közfinanszírozott mellrákszűrés csak 45 éves kortól érhető el, Horváth Zsolt azonban kiemelte: ha panasz van, akkor nyilván ennél fiatalabb korban sem kell fizetős vizsgálatra menni, el fogják végezni. Persze ha valaki nem bízik az állami szűrővizsgálatokban, az valószínűleg a magánegészségügyhöz fog fordulni, de a vezető főorvos szerint ez nem egy reális probléma.

A szakember aláhúzta, hogy szükséges a tudatosság, ismerni kell a saját és a családunk kórtörténetét, például: előfordult-e már emlőrák vagy más nőgyógyászati daganat a családban, netán férfiak esetében volt-e prosztatarákos. Azt is hozzátette, hogy van néhány olyan daganattípus, amelyik hajlamos társulni, gyakrabban fordul elő mellrák mellett.

A Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Onkoradiológiai Központjának vezető főorvosa szerint

növeli a kialakulás kockázatát a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás és a mozgásszegény életmód.

Ezek mind olyan közvetett, de rizikót emelő faktorok, amik mellrákhoz vezethetnek. Megelőzésképpen érdemes mindezeket kiszűrni, elkerülni.

A túlélési esélyek tekintetében Horváth Zsolt elmondta, a magyar onkológia a hormonérzékeny emlőrák esetén magabiztosan hozza ugyanazokat a számokat, ötéves túlélési adatokat, mint amit például az Egyesült Államokban lehet látni. Ellenben az agresszívebb alcsoportokban van némi elmaradás. Hogy ennek mi az oka, azt nehéz pontosan behatárolni – fogalmazott a szakértő –, de az biztos, hogy az új gyógyszerek mindig némi késéssel jutnak el Európába, és ez az egy-két éves kimaradás is sokat számít.

Konkrét számokat nézve a teljes populáció vonatkozásában 74 százalékos az ötéves várható túlélés, a hormonérzékeny alcsoportban ez a szám már 90 százalék, az agresszívebb altípusok, így például a tripla negatív esetén viszont csak 60-70. Hangsúlyozta: Magyarország teljesítménye az összesített emlőrák túlélési esélyeket tekintve megegyezik a nyugati-európai országokéval.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Két szomszédunknál is ott a pestisvírus, ami ha bekerül Magyarországra, nagy baj lesz

Két szomszédunknál is ott a pestisvírus, ami ha bekerül Magyarországra, nagy baj lesz

A kiskérődzők pestisének újabb eseteit igazolták Horvátországban és Romániában. A juhokat és kecskéket érintő úgynevezett PPR a kiskérődzők egyik legfertőzőbb betegsége, ami nem gyógyítható. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint ha Magyarországra bekerül a vírus, az komoly, több tízmilliárd forintos kárt okozhat az egyre sikeresebb juhágazatban.

Vitézy Dávid: „aláírtam, új villamosvonal épül uniós pénzből”

„Aláírtam a Budai Fonódó villamoshálózat folytatásának 32,2 milliárd forint értékű európai uniós támogatási szerződését, így új villamosvonal épül a Szent Gellért tér és a Budafoki út között, a Műegyetem rakparton keresztül” – közölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
Tisza-kormány: sorra jönnek az új bejelentések az állami vezetői posztokról, érkezik egy új támogatás

Tisza-kormány: sorra jönnek az új bejelentések az állami vezetői posztokról, érkezik egy új támogatás

A Magyar Péter vezette kormány csütörtökön is számos intézkedést jelentett be: részletezték a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, amely mintegy 400 ezer rászoruló gyermeket érint, és két részletben – augusztusban és novemberben – érkezik a családokhoz. Kármán András pénzügyminiszter a NAV új vezetéséről, aminiszterelnök pedig a költségvetés-tervezés átalakításáról beszélt, emellett döntés született az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról is. Több személyi változás is történt a belügyi és rendvédelmi szervek élén, miközben az egészségügyben várólista-csökkentő programot és a kórházi kamerák használatának szigorítását jelentették be. A debreceni Semcorp-ügy és a rendkívüli hőség miatti vízhiány kezelése szintén a nap kiemelt témái között szerepelt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×