A Bizánci Birodalom idejéből származó kincshalomra bukkantak Izraelben, a Kineret-tó közelében. A szakértők szerint a leletek mintegy 1400 évesek, és rendkívül jó állapotban maradtak fenn – írja a Live Science beszámolója nyomán a 24.hu.

A júliusban, fémkereső segítségéve megtalált leletegyüttes összesen 97 színarany pénzérméből, valamint tucatnyi ékszertöredékből áll, köztük drágakövekkel és gyöngyökkel berakott fülbevalókból.

Edie Lipsman, a kincslelet megtalálója úgy emlékezett vissza, hogy az eszköze őrül módjára jelzett, majd egyik aranyérme került elő a másik után.

Az érméken több különböző bizánci császár arcképe is feltűnik, ebből következtetni lehet korukra. A legrégebbi pénzeket I. Iusztinosz uralkodása (518-527) idején verték, a legújabbakat pedig Hérakleiosz császársága (610-641) alatt. Néhány érmén szövetmaradványokat fedeztek fel, ami arra utal, hogy egykor valamilyen rongyba lehettek csomagolva.

A régészek szerint a kincset valaki szándékosan áshatta el, talán a térségbe benyomuló idegen hadsereg elől menekülve, ugyanis a terület ádáz csaták helyszíne volt 614 és 636 között, amikor a Bizánci és az Újperzsa Birodalom harcolt a birtoklásáért.

A tárgyak fantasztikusan jó állapotban maradtak fenn, ami nagyon ritkává teszi őket.

A leletegyüttes továbbá azért is különleges, mert az egyik legnagyobb kincskupacnak számít, amelyet a régióban valaha felfedeztek.