Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 31. vasárnap Angéla, Petronella
Nyitókép: Pexels

Ez súlyos: élsportolók és hajléktalanok között találtak meglepő hasonlóságot a kutatók

Egy eddig főként csak az ütközések miatt a „kontaktsportokból” ismert agyi elváltozást, az ún. krónikus traumás enkefalopátiát azonosítottak hajléktalanokban a Semmelweis, a Torontói és az ausztrál Macquarie Egyetem szakemberei.

A világon ez volt az első átfogó kutatás, melyben elhunyt hajléktalan emberektől származó agyszöveti mintákat vizsgáltak – közölte a Semmelweis Egyetem. A 34 eset közül négyben egyértelműen kimutatták a súlyos agyi elváltozást, a 2015-ös Concussion című film alaptémáját adó kórképet, kettőben pedig a betegségre utaló elváltozásokat találtak.
A szakirodalomban először 1928-ban bokszolóknál írták le, a gyakran csak angolul használt ún. chronic traumatic encephalopathy (CTE) 2005-ben vált közismertté, amikor dr. Bennet Omalu amerikaifutball-játékosok, köztük Mike Webster agyszöveti mintáiban azonosította ezt a krónikus idegrendszeri betegséget. Történetüket később a hollywoodi Concussion című film dolgozta fel, melyben az Oscar-díjas Will Smith alakította Omalut – ezért a szerepért Golden Globe-jelölést is kapott.

Újra nagy figyelmet kapott a kórkép, mikor idén júniusban egy volt amerikaifutballista lövöldözni kezdett New Yorkban az NFL székházánál, és négy embert meggyilkolt. Shane D. Tamuda a CNN szerint háromoldalas levelet hagyott hátra (a zsebében találták), amiben azt kéri, vizsgálják meg az agyát. Az ámokfutó saját állítása szerint krónikus traumás encephalopathiában (CTE) szenvedett. Egy tanulmány CTE-t azonosított az elhunyt, és földi maradványaikat tudományos kutatás céljára adományozó NFL- játékosok 99 százalékának az agyában

A mostani nemzetközi kutatás eredményeit az Acta Neuropathologica című szaklapban publikálták a három egyetem szakemberei. A vizsgálati alanyok 41 és 67 év közötti életkorukban elhunyt, hajléktalan személyek voltak, többségük férfi. Négy agyi mintában a kutatók megtalálták a CTE jól ismert jeleit, két további esetben pedig részleges, de hasonló elváltozásokat mutattak ki. Ez az első alkalom, hogy Európában, nem sportolói populációban igazolták a betegséget.
A vizsgált alanyok közül senki sem volt hivatásos sportoló vagy katona – vagyis a mindennapi életben elszenvedett ismételt fejsérülések is elégnek bizonyultak ahhoz, hogy agyi károsodás alakuljon ki.

„Eredetileg Alzheimer- vagy Parkinson-kór korai jeleit kerestük a mintákban, ehelyett teljes meglepetésünkre CTE-t fedeztünk fel olyan embereknél, akiknek semmi közük nem volt a kontaktsportokhoz”

– mondta dr. Danics Krisztina, a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetének adjunktusa, a tanulmány első szerzője. „Ez is azt bizonyítja, hogy a mindennapok során ismétlődő, kisebb-nagyobb fejsérülések is összeadódhatnak egy életen át, és hasonló folyamatokat indíthatnak el, mint a kontaktsportot űzőknél.”

Korábban egy ausztrál kutatás bántalmazott nőknél kimutatta a CTE-hez köthető agyi elváltozásokat.

A hajléktalan emberek körében is gyakoriak a fejsérülések – balesetek, verekedések vagy esések miatt. A kutatók szerint ezért fontos felismerni: az olykor agresszív vagy erőszakos viselkedés nem feltétlenül ok nélküli, hanem akár CTE következménye is lehet.

„Felfedezésünk alapvetően változtathatja meg a hozzáállást ehhez a betegséghez és a hajléktalan populációhoz” – mondta dr. Kovács Gábor Géza, a Torontói Egyetem Tanz Neurodegeneratív Betegségek Kutatóközpontjának vezető kutatója. A tanulmány utolsó szerzője hozzátette. „A CTE nem csak sportolók betegsége, és ezt az egészségügyben, a szociális ellátásban, sőt a későbbiekben esetleg bírósági ügyekben is figyelembe kellene venni.”

Az érintett hat esetben a memóriaért felelős agyterületek károsodása egyértelműen eltért az Alzheimer-kórban látott mintáktól.

A kutatók más, idős korban gyakori elváltozásokat is találtak a vizsgálat során, például az ún. argyrophil szemcsés betegséget, ami különösen meglepő, hiszen itt viszonylag fiatal embereknél jelentkezett.

„Kutatásunkban nem a genetikára, hanem a szociális és környezeti hatásokra fókuszáltunk. Szigorú kiválasztási szabályokat alkalmaztunk: csak olyan elhunytakat vontunk be a vizsgálatba, akik hosszabb időn át hajléktalanként éltek, és minden esetben ugyanazzal a módszerrel elemeztük az agy- és gerincvelőmintákat. Ez volt az első ilyen jellegű és ennyire átfogó kutatás a világon, mely során az esetek mintegy 12 százalékában találtunk CTE-t” – magyarázta dr. Shelley L. Forrest, a Torontói és a Macquarie Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.

A nemzetközi kutatócsoport szerint következő lépésként olyan diagnosztikai módszerek kifejlesztésére lenne szükség, melyekkel a betegséget még élő személyekben és minél hamarabb fel lehet ismerni, mivel a rutinszerű MRI-vizsgálat erre jelenleg nem alkalmas.

Címlapról ajánljuk
Sulyok Tamás elutasította Magyar Péter felszólítását, nem mond le

Sulyok Tamás elutasította Magyar Péter felszólítását, nem mond le

Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatalos közleményben és videóüzenetben tette egyértelművé, hogy a Magyar Péter miniszterelnök által szabott május 31-i határidő ellenére sem mond le hivataláról. Az államfő kijelentette, hogy eskujéhez híven, a hatályos alkotmányos rendnek megfelelően a jövőben is ellátja feladatait.

Magyar Péter hétfőn reggel a Sándor-palotába megy

Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel 8 órakor személyesen keresi fel Sándor-palotában Sulyok Tamás köztársasági elnököt, miután május 31-én éjfélkor lejár az államfőnek adott lemondási határidő. A miniszterelnök nem egyedül érkezik: a megbeszélésre elkíséri Görög Márta igazságügy-miniszter is.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Megállapodott a Tisza-kormány az Európai Bizottsággal, Kármán András elárulta, mikor érkezhetnek az uniós pénzek

Megállapodott a Tisza-kormány az Európai Bizottsággal, Kármán András elárulta, mikor érkezhetnek az uniós pénzek

Pénteken Magyar Péter bejelentette, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalássorozat eredményeképp mintegy 6000 milliárd forint uniós forrást sikerült felszabadítania a kormánynak. A pénzek nem érkeznek meg automatikusan: a Tisza-kormánynak az újragondolt célokat augusztusig teljesítenie kell. Magyar Péter a Portfolio-nak adott interjújában elmondta, hogy az állami korrupció visszaszorítása volt a Bizottság egyetlen lényeges feltétele és szerinte Brüsszelben is megvolt az akarat arra, hogy Magyarország megkaphassa a neki járó pénzeket. Kármán András pénzügyminiszter a források megérkezésének ütemezésével kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy legkorábban az év végén érkezhet meg Magyarországra a helyreállítási eszköz teljes összege, tehát mintegy 10 milliárd euró. Híreink a kormányzásról vasárnap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×