Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Facebook/European Space Agency

Teljesen eltűnik az ózonlyuk

A Föld ózonrétege 2050-re helyreáll, a korábban abban keletkezett lyuk a következő évtizedekben teljesen eltűnhet – közölte az ENSZ.

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) jelentése szerint az Antarktisz feletti ózonréteg lyuka 2024-ben kisebb volt, mint az elmúlt években, ami „biztató tudományos hír a népesség és a bolygó egészségének szempontjából”.

Ma az ózonréteg gyógyul, és ez az előrelépés emlékeztet bennünket arra, hogy amikor a nemzetek figyelembe veszik a tudomány figyelmeztetéseit, akkor előrelépés lehetséges

– hangoztatta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára egy közleményben.

A sztratoszférikus ózonréteg szűri a nap ultraibolya sugarait, amelyek rákot okozhatnak, károsíthatják az immunrendszert, sőt még az élőlények DNS-ét is.

Az 1970-es évek közepén az aeroszolokban és hűtőszekrényekben használt klórozott-fluorozott szénhidrogéneket (CFC-k) az ózonréteg elvékonyodásának fő okaként azonosították, ami „lyukakat” hozott létre, köztük egy különösen nagyot az Antarktisz felett.

Az elmúlt évtizedekben azonban a globális együttműködés lehetőséget adott az ózonréteg helyreállítására.

A WMO szerint „a 2024-ben megfigyelt alacsony ózonréteg-elvékonyodás részben természetes légköri tényezőknek köszönhető”. A szervezet mindazonáltal úgy véli, hogy a hosszú távon megfigyelt pozitív tendencia a nemzetközi fellépés sikerét tükrözi.

Az 1987-ben aláírt montreali jegyzőkönyvnek köszönhetően az ózonréteget lebontó vegyi anyagok fogyasztása és termelése mára több mint 99 százalékkal csökkent - állította a WMO.

Az ózonréteg így a század közepére visszatérhet az 1980-as évek szintjére – emelte ki a szervezet, amely szerint ez csökkenti a szürkehályog és a bőrrák kockázatát, valamint az UV-sugárzásnak való túlzott kitettséghez kapcsolódó ökoszisztéma-károsodást.

Az Antarktisz feletti ózonrétegben minden tavasszal újra megjelenik a lyuk. Tavaly szeptember 29-én érte el csúcspontját, 46,1 millió tonna ózonhiánnyal, ami alacsonyabb a 1990–2020 közötti időszak átlagánál.

Ha a jelenlegi politikák változatlanok maradnak, az ózonréteg várhatóan 2066 körül éri el az 1980-as (a lyuk megjelenése előtti) értékeket az Antarktisz felett, 2045-re az Északi-sark felett, 2040-re pedig a világ többi részén – jelezte 2023 elején az ENSZ Környezetvédelmi Programja legutóbbi négyéves becslésében.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×