Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 31. vasárnap Angéla, Petronella
Nyitókép: Wikipédia/Hans Hillewaert

Vészjósló folyamatot indíthat el egy növénykedvenccel

A kaktuszok gondozása sokak számára kihívást jelenthet, különösen a szezonális változások idején. A szabadban tartásuk és a teleltetésük kulcsfontosságú, azonban szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a télálló fajták felelőtlen kiültetése komoly veszélyt jelent az őshonos növényvilágra nézve.

A kaktuszok gondozása sokak számára kihívást jelenthet, különösen a szezonális változások idején. A szabadban tartásuk és a teleltetésük kulcsfontosságú, azonban szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a télálló fajták felelőtlen kiültetése komoly veszélyt jelent az őshonos növényvilágra nézve.

Télálló kaktuszok a kertekben

A kaktuszok két fő csoportra oszthatók: télálló és fagytűrő növényekre. A télálló kaktuszok egész évben a szabadban tarthatók, ellenállnak az esőnek, hónak és a hazai kemény fagyoknak is. Ezzel szemben

a fagytűrő kaktuszok a fagyot bírják, de a téli nedvességet nem tolerálják, ezért számukra csapadék elleni védelem szükséges.

A legismertebb és legellenállóbb télálló fajok közé tartoznak az Opuntia (fügekaktusz vagy medvetalpkaktusz) és a Cylindropuntia nemzetség egyes fajtái, mint például az Opuntia humifusa (ördögnyelv-fügekaktusz) és az Opuntia phaeacantha (heverő medvetalpkaktusz). Emellett a fagytűrő Echinocereus fajok is népszerűek. Ezek a növények az Amerikai kontinens hegyvidékeiről származnak, és jól alkalmazkodtak a szélsőséges időjárási viszonyokhoz.

Inváziós veszély a természetben

Bár a télálló kaktuszok népszerűek a kertekben és sziklakertekben, a természetvédelmi szakemberek komoly aggodalmukat fejezik ki a felelőtlen kiültetésük miatt. A Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai több helyen is találtak már a "vadonba" kiültetett, agresszíven terjedő kaktuszállományokat a Vértesben, a Pilisben és az Alföldön.

Az Opuntia és Cylindropuntia fajok más országokban, például Ausztráliában és a mediterrán térségben már komoly inváziós problémát jelentenek.

Mivel Magyarországon nincsenek természetes ellenségeik, és rendkívül szívósak, gyorsan terjednek vegetatív úton (a levált hajtásokból) és magról is. Ezek a "vadon" élő kaktuszmezők kiszorítják az őshonos, védett növényfajokat, mint például a magyar gurgolyát vagy az István király szegfűt, ezáltal súlyos károkat okozva a hazai flórában.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a probléma megelőzése a legfontosabb. Amennyiben valaki megunt vagy felesleges télálló kaktuszával rendelkezik, semmilyen körülmények között ne ültesse ki a természetbe, különösen ne védett területeken. A növényi hulladék kezelésére is ügyelni kell, hogy a levált növényi részek ne kerüljenek ki a természeti környezetbe. A klímaváltozás és a melegedő éghajlat pedig tovább növeli annak kockázatát, hogy ezek a fajok még könnyebben terjedjenek el Magyarországon.

Benti kaktuszok

A legtöbb kaktuszfajta teleltetést igényel, nyáron viszont érdemes őket szabadban tartani, mivel nagy a fényigényük. Szobai körülmények között a fényhiány miatt a növények megnyúlnak, töviseik elvékonyodnak, ami kedvezőtlenül hat a virágzásra is. Fontos azonban, hogy a növényeket fokozatosan szoktassuk a tűző naphoz, nehogy megégjenek. A napégés maradandó sérüléseket, torzulásokat okozhat.

A kaktuszok szabadban tartásakor a napvédelmet egy laza szövésű hálóval (ún. raschel hálóval) lehet megoldani, ami a túlzott UV-sugárzástól és a jégesőtől is védi a növényt. A levélkaktuszok, mint például a karácsonyi kaktusz, tartósan félárnyékos helyet igényelnek, ezért érdemes őket például egy laza lombkoronájú fa alá helyezni.

A kaktuszok esetében a locsolás kulcsfontosságú. Amennyiben a növények kaktuszoknak megfelelő, laza és vízáteresztő földkeverékbe vannak ültetve, a csapadék elleni védelem nem feltétlenül szükséges, még tartós esőzés esetén sem. A nyári szárazságok miatt azonban gyakrabban kell locsolni, figyelembe véve, hogy a locsolás előtt a talajnak teljesen ki kell száradnia. Fontos, hogy a pangó víz elkerülése érdekében ősszel, a teleltetés előtt a növények földje már teljesen kiszáradt állapotban legyen.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter hétfőn reggel a Sándor-palotába megy

Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel 8 órakor személyesen keresi fel Sándor-palotában Sulyok Tamás köztársasági elnököt, miután május 31-én éjfélkor lejár az államfőnek adott lemondási határidő. A miniszterelnök nem egyedül érkezik: a megbeszélésre elkíséri Görög Márta igazságügy-miniszter is.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Megállapodott a Tisza-kormány az Európai Bizottsággal, Kármán András elárulta, mikor érkezhetnek az uniós pénzek

Megállapodott a Tisza-kormány az Európai Bizottsággal, Kármán András elárulta, mikor érkezhetnek az uniós pénzek

Pénteken Magyar Péter bejelentette, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalássorozat eredményeképp mintegy 6000 milliárd forint uniós forrást sikerült felszabadítania a kormánynak. A pénzek nem érkeznek meg automatikusan: a Tisza-kormánynak az újragondolt célokat augusztusig teljesítenie kell. Magyar Péter a Portfolio-nak adott interjújában elmondta, hogy az állami korrupció visszaszorítása volt a Bizottság egyetlen lényeges feltétele és szerinte Brüsszelben is megvolt az akarat arra, hogy Magyarország megkaphassa a neki járó pénzeket. Kármán András pénzügyminiszter a források megérkezésének ütemezésével kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy legkorábban az év végén érkezhet meg Magyarországra a helyreállítási eszköz teljes összege, tehát mintegy 10 milliárd euró. Híreink a kormányzásról vasárnap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×