Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc, a BME és az ELTE-PPK kutatói tanulmányukban 4300 magyar résztvevő bevonásával azt vizsgálták, hogy inkább a kényszeres ismétléshez vagy az erős érzéki élményekhez kapcsolódik a dallamtapadásnak nevezett jelenség.

Dallamtapadás alatt azt értjük, amikor valaki fülébe mászik egy dallam, és akár napokon keresztül időről időre felbukkan, és kényszeresen ismétlődik a gondolatokban, esetleg dúdolgatással is. Ez nem kóros jelenség, teljesen természetes.

A kutatás eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy megértsük, miként kapcsolódnak a hétköznapi mentális élmények az egyéni különbségekhez, és hogyan válhat egy egyszerű, hétköznapinak tűnő jelenség, egy beragadt dallam, a pszichológiai önismeret eszközévé – emelték ki.

A tanulmányhoz a két kutató olyan kérdőíveket használt, amelyek egyrészt a skizotípiát (azaz a skizofréniához köthető, de nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlamot), másrészt a nem klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérik. Ezek ugyanis hajlamokként az átlagos, egészséges embereknél is jelen lehetnek.

"Minket a dallamtapadásnak és a személyiségvonásoknak a kapcsolata érdekelt, ez egy kicsit arról szól, hogy lehet-e valamilyen emberi tulajdonságokhoz kötni ezt a jelenséget. A dallamtapadásnál azt vizsgáltuk, hogy ez mennyire kellemes, mennyire kellemetlen, kinél mennyire jelenik meg, kinél mennyire erősen van jelen" – mondta az InfoRádió kérdésére Honbolygó Ference, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi docense.

Személyiségvonásnak hívjuk, de valójában két dolgot néztünk ebben a kérdőívben – tette hozzá. Az egyik a pszichózisra való hajlam, ez ugye ez a skizotípia, a másik pedig a rögeszmés-kényszeres zavar. A szakirodalom szerint a jelenség hátterében az utóbbi áll, de a kutatás mást mutatott.

"Nálunk az jött ki, hogy kis mértékben kapcsolódik a kényszeres dolgokkal is, de a skizotípia is összefüggött a dallamtapadásnak a mértékével, főleg azzal, hogy a dallamtapadáshoz kapcsolódó mozgás mennyire erősen jelenik meg" – fejtette ki a kutató.

Honbolygó Ferenc elmondta azt is, hogy azokról a dallamokról is készítettek egy listát, amelyek gyakran csengenek a fülünkben.

Két példát említett: például a Tavaszi szél vizet áraszt dal előjött, mint egy olyan olyan dal, ami gyakran szokta ezt a daltampadást kiváltani. A másik a Bohemian Rhapsody a Queentől, ez is nagyon gyakori.

A megfigyelt jelenség ártalmatlan, ugyanakkor a kényszeres betegeket a dallamtapadások sokkal kevésbé zavarják – tette hozzá az ELTE PPK egyetemi docense.

Gyakori kérdés, hogy miként lehet megszabadulni a dallamtapadástól. Ehhez tudni kell, hogy miért alakul ki: mert nem tud végigfutni az adott dallammal kapcsolatos emlékezeti folyamat, ahogy felidézi az adott dallamot. Ha nincs meg a teljes dal (dallam vagy szöveg), akkor mintha beakadna a lemez, az ismert rész ismétlődik újra és újra. Ezért Honbolygó Ferenc szerint az egyik megoldás, ha végighallgatjuk az adott dalt vagy dallamot. Ennek működését ők nem vizsgálták, a szakirodalomban viszont már szerepel.

Beszélt arról is, hogy nehéz kutatni, mivel lehet leállítani a dallamtapadást, hiszen a jelenség kiváltása nehéz, nincsenek rá megbízható módszerek, legfeljebb kérdőívekkel vagy naplózással vizsgálható, kinél hogyan jelenik meg a dallamtapadás.

A kutatás rámutat arra, hogy bár a dallamtapadás-élmények többnyire ártalmatlanok, bizonyos személyiségjegyek hatással lehetnek arra, hogyan éljük meg ezeket. Azok, akik hajlamosabbak az introspektív gondolkodásra (önmegfigyelésre) vagy különleges érzékelési élményekre, gyakrabban tapasztalhatnak visszatérő dallamokat, és mélyebben elgondolkodhatnak azok jelentésén - áll a közleményben.

A teljes beszélgetés alább meghallgatható.