eur:
404.93
usd:
375.41
bux:
76478.67
2024. november 8. péntek Zsombor
földrengés építkezés fal repedés
Nyitókép: Unsplash

Harangi Szabolcs a földrengésekről: satuban van a térségünk

A geológus-vulkanológus szakember nem lenne meglepve, ha a következő 10 évben Magyarországon is lenne károkozó földrengés – erre megvan az esély, de a bekövetkeztét biztosra venni nem lehet.

Augusztus 13-án hajnalban egy 4,4-es erősségű földrengést észleltek a horvát-magyar határ közelében. Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban ezzel kapcsolatban elmondta: a térségünk satuban van. Az adriai kőzetlemez észak-kelet irányban mozog és nyomja a térségünket, keleti irányban pedig ott van a nagyon vastag kőzetburokkal rendelkező ukrán pajzs, amely megállítja ezt a mozgást. A kettő között van a Kárpát-medence, amely egyfajta összenyomásos – szaknyelven kompressziós – állapotban van. Ez a nyomás olykor a gyengeségi zónáknál feloldódik, a különféle elmozdulások a törésvonalaknál történnek: az adriai térségtől keletre, a Dinári-övben, vagy Horvátország területén; nagyon sok olyan törésvonal van, amely mentén ezek a feszültségek feloldódnak.

Az adriai kőzetlemez évente egy-két milliméteres sebességgel mozog északkelet felé, ez okozza a földrengéseket.

Bekövetkezésük tehát szokványos.

A legutóbbinak kicsit nagyobb volt a magnitúdója, mint a gyakoribb 2-es, 3-as erősségű földrengéseknek, amelyekből évente több tucat előfordul ezen a területen. Ilyen azonban, amit a lakosság is megérez, évente egy vagy kétévente következik be egy.

"A fészekmélység, tehát ahol kipattant a földrengés, ahol a kőzettest-elmozdulás történt, most viszonylag sekélyebb, 5-6 kilométeres mélységben volt, ami azt jelenti, hogy az epicentrum – a kőzetelmozdulás helyének kivetítése a felszínre – környékén ezt koncentráltabban lehetett érezni, Magyarország területén is többen érezték" – mutatott rá Harangi Szabolcs.

A közelmúltban a romániai Arad közelében szintén történt egy földrengés. A szakember szerint annak nincs közvetlen kapcsolata a horvátországival, nagy léptékben lehet azt mondani, hogy ugyanaz a földmozgásokhoz vezető ok, nevezetesen a fent említett összenyomás. A két rengés időbeli közelsége pedig a véletlen műve.

Arra a kérdésre, hogy Magyaroszágon lehet-e a jövőben komolyabb földrengésre számítani, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára elmondta: a hazai földrengések visszatérési statisztikái alapján

nagyobb, 5-ös magnitúdónál erősebb földrengés nagyjából 50 évente történik.

"Ez lehet persze 30 év, de lehet akár 70 is, hiszen nem pontosan ismétlődnek a nagy földrengések. De az elmondható, hogy a kőzettestben felgyülemlő feszültség nagyjából ilyen időléptékben okoz viszonylag nagyobb földrengést. Legutóbb 1956-ban volt egy 5,6-os földrengés, tehát nem lennék meglepve, hogy a következő évtizedben lesz egy viszonylag nagyobb földrengés Magyarországon, de ezt nem lehet pontosan előre jelezni, és még csak nem is lehet azt mondani, hogy biztos, hogy lesz. Csak azt lehet mondani, hogy nézve a visszatérési gyakoriságot, ez nem zárható ki. Hangsúlyozom: ritka, hogy ilyen bekövetkezzen, de hozzá kell tennem, hogy ha valami ritka, akkor az emberek figyelme csökken, erre nem nagyon készülnek fel az emberek, de azért nem lehet lenullázni ezt a készültséget, mert az esélye megvan" – fogalmazott Harangi Szabolcs.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: Olaf Scholz megelégelte az állandó revolverezést, úgy érezheti, most rajta van a világ szeme

Prőhle Gergely: Olaf Scholz megelégelte az állandó revolverezést, úgy érezheti, most rajta van a világ szeme

Az ellenzéki Kereszténydemokrata Uniónak az az érdeke, hogy minél előbb előre hozott választásokat tartsanak Németországban, miután a liberálisok a pénzügyminiszter menesztését követően kiléptek a kormánykoalícióból – mondta az InfoRádióban a volt berlini magyar nagykövet, aki arról is beszélt, hogy miért várnak kulcsfontosságú hetek Olaf Scholzra.

Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

A magyar miniszterelnök beszédével kezdődött és az Albániának mint következő helyszínnek történő átadással zárult az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója. Ezután egy informális vacsorára kerül sor, amelyen természetesen tovább folytatódnak az egyeztetések, ahogy majd a pénteki uniós megbeszélésen is. Orbán Viktor reményei szerint az EU 27 országa péntek délutánra közelebb lesz egy mindenki számára elfogadható, Ukrajnával kapcsolatos megállapodáshoz.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Szaporodnak a gondok Ukrajna körül, Putyin tárgyalna Trumppal - Háborús híreink pénteken

Szaporodnak a gondok Ukrajna körül, Putyin tárgyalna Trumppal - Háborús híreink pénteken

Egyre terjednek azok a felvételek, melyeken az látható, hogy az ősöreg orosz Szu-25-ös csatarepülőgépek már egészen közel merészkedhetnek az ukrán célpontokhoz anélkül, hogy a légvédelem veszélyeztetné őket. A gondokat tetézi, hogy a Donbaszban és Kurszkban is haladnak előre az orosz csapatok, ráadásul Lengyelország is lemondott egy Mig-29-es vadászgépeket tartalmazó szállítmányt. Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitottnak mutatkozott arra, hogy tárgyaljon Donald Trumppal a háború lezárásáról. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×