Az Európai Űrügynökség egyik legjelentősebb tudományos missziója, az Ariel az exobolygók légkörét, természetét, keletkezését és fejlődését vizsgálja - hangsúlyozta az űrkutatásért felelős miniszteri biztos kedden, az űrmisszió budapesti konzorciumi találkozóján, amelyre több mint 220-an regisztráltak.

Magyarország a tudományos kutatások mellett az eszközépítésben segíti a misszió sikeres megvalósulását - mondta el Ferencz Orsolya a közmédiának a találkozó előtt.

"A küldetés célja, hogy először az emberiség történetében arra kapjunk választ, hogy az exobolygók légkörében van-e nyoma olyan anyagoknak, amelyek ott lévő életformára utalnak" - emlékeztetett az űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

Mint mondta, a nemzetközi program megvalósításában magyar kutatók és mérnökök is részt vesznek, többek között a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének munkatársai is, valamint a miskolci ADMATIS Kft.

A budapesti konzorciumi találkozó tudományos betekintést nyújt az érdeklődőknek az Ariel űrmisszióba. Londoni és más nemzetközi űrügynökségi partnerek közreműködésével a programban résztvevő kutatók számolnak be az eddigi eredményekről - mondta el Ferencz Orsolya.

Az Európai Űrügynökség (ESA) 2029-ben indítandó, Ariel elnevezésű tudományos missziója 4 éves küldetése során 1000 távoli csillag körül keringő bolygót fog megfigyelni a látható és infravörös hullámhosszokon, hogy kialakulásukat és fejlődésüket tanulmányozza. A tudományos misszió első alkalommal fogja mérni az exobolygók légkörének kémiai összetételét és hőmérsékletét, így lehetővé teszi messze a Naprendszer határain túli bolygókutatást.

A magyar hozzájárulás részeként az ADMATIS Kft. egy magyar csapat vezetőjeként az űrtávcsőre kerülő eszközöket és az Ariel építéséhez és földi logisztikai feladatokhoz szükséges berendezéseket fog szállítani. Az űreszközbe egy speciális hűtőradiátort is beépítenek, amely a műhold belsejében lévő kritikus eszközök, jellemzően a detektor és az elektronikák hőmérsékletének pontos szabályozását végzi.

A magyarok emellett a földön maradó eszközök közül az angliai összeszereléshez használandó különböző szerelőkereteket, pozicionálóberendezéseket és állványokat készítenek el, valamint három olyan konténert, amelyekben az űrtávcső közúti szállítása történik Európán át. Ezek biztosítják a többszáz millió euró értékű műhold megfelelő hőmérsékletét és vibrációmentes környezetét tisztaszobai körülmények között.

A kormány által az Európai Űrügynökséghez eljuttatott PRODEX-befizetéseken keresztül támogatott magyar hardver-hozzájárulást szakmailag a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója, Szabó Róbert koordinálja - olvasható az eseményre kiadott háttéranyagban.

A magyar kutatók ezenkívül a tudományos munkacsoportokban is részt vesznek. Ezek az erőfeszítések az exobolygók légkörének vizsgálatán túl speciális bolygók szülőcsillagai működésének és aktivitásának jobb megismerésére, a célpontlista összeállítására, optimalizálására és kiegészítésére irányulnak.

Az Arielt fejlesztő konzorciumnak 16 ESA-tagország - Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Belgium, Spanyolország, Ausztria, Dánia, Magyarország, Portugália, Írország, Csehország, Hollandia, Norvégia, Svédország és Észtország - több mint 50 intézetéből 600 kutató és mérnök a tagja, emellett a közelmúltban a NASA, a JAXA és a Kanadai Űrügynökség részvételét is megerősítették. Magyarország 2018 eleje óta része az Ariel Konzorciumnak.

A konzorcium negyedévente tart személyes találkozót, ahol a kutatók és a mérnökök megbeszélik a misszióval, a műszeregyüttes tervezésével és megépítésével kapcsolatos feladatokat és felkészülnek a tudományos kihívásokra, az adatok kezelésével kapcsolatos kérdésekre, a célpontlista összeállítására és az űrmisszió mindennapos működtetésére.

Magyarország 2020-ban, a koronavírus-járvány alatt már helyet adott egy virtuális konzorciumi találkozónak - áll a közleményben.