Összeomolhat Európa egyik utolsó vörös bástyája – Érik a szélsőjobboldal hatalomra kerülése?

Az ideológiai spektrumon napjainkban jobbra tolódó Európában az elmúlt években túlzás nélkül nyilváníthatjuk "veszélyeztetett állatfajnak" a legalább balközép vagy baloldali kormány- vagy államfőket. Miután Svédországban és Finnországban, aztán tavaly Portugáliában, idén pedig Németországban is kiestek a hatalomból a szociáldemokrata vagy szocialista pártok, az uniós országvezetőket tömörítő Európai Tanácsban csupán három baloldali politikus ül Spanyolország, Dánia és Málta képviseletében – a tanács elnöke, a volt portugál miniszterelnök, António Costán kívül. Az összképen az sem szépít, ha nem uniós országként hozzávesszük a napokon belül urnákhoz járuló Norvégiát vagy az Egyesült Királyságot, ahol Keir Starmer munkáspárti miniszterelnök bőszen keresi a kiutat a népszerűtlenségi spirálból. A baloldal napjai viszont az egyik utolsó fellegvárban, Spanyolországban is meg lehetnek számlálva: Pedro Sánchez miniszterelnök és pártja egymás után keveredett újabb és újabb korrupciós botrányba, az ellenzéki pártok időközi választások kiírását követelik, miközben a radikális jobboldali Vox támogatottsága is lassan, de biztosan kúszik egyre magasabbra a közvélemény-kutatásokban. Kimászhat még a gödörből a politikai túlélőmesterként elhíresült Sánchez, vagy hamarosan az egész Ibériai-félsziget beveszi a jobboldal?