Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Coronavirus structural morphology 3d illustration on a liquid environment. Some Elements of this image furnished by Centers for Disease Control and Prevention (CDC).
Nyitókép: membio/Getty Images

Végre kiderült, mit találtak valójában a tudósok a vuhani piacon

A Kínai Betegségmegelőzési Központ kutatói rangos tudományos lapban publikálták eredményeiket.

A koronavírus-járvány kitörése óta keresik a választ a kutatók arra a kérdésre, hogy honnan indulhatott ki a betegség. A szakemberek szerint a kiindulópont a vuhani piac lehetett, ám ahhoz, hogy a kérdésre valamivel pontosabb választ kapjunk, meg kellett vizsgálni azokat a mintákat, amiket onnan gyűjtöttek be. Az eredmények közzététele eddig váratott magára, ám a Kínai Betegségmegelőzési Központ (Chinese Center for Disease Control and Prevention, CDC) tudósai nemrég a Nature-ben végre megtették ezt.

A minták egyértelműen megerősítették, hogy a koronavírus a 2020 júliusában bezárt vuhani piacról származik. Ezek vadon élő állatokból származó genetikai anyagot tartalmaztak, és a koronavírust is kimutatták belőlük – írja a hvg.hu.

Mindez arra utal, hogy egy ilyen állat a vírus köztes gazdája lehetett, amiről aztán átterjedt az emberre a kórokozó. Ugyanakkor a kutatók szerint ez még mindig nem bizonyítja egyértelműen azt, hogy a vírus állatról emberre terjedt.

Florence Débarre, a francia CNRS kutatóintézet evolúcióbiológusa szerint ezek az eddigi legfontosabb adatok a járvány kezdete óta. Jesse Bloom, a vírusok evolúciójával foglalkozó tudós azonban úgy nyilatkozott, ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a vírus eredetéről, még korábbról származó mintákat kellene megvizsgálni.

A CDC adatai ugyanakkor arra utalnak, hogy

a vuhani piac nem szuperterjesztő volt, hanem valóban a járvány kiindulási pontja, vagyis ott terjedhetett át állatról emberre a kórokozó.

Alice Hughes, a Hongkongi Egyetem tudósa szerint ugyanakkor érdemes fenntartásokkal kezelni a mostani eredményeket. A szakember szerint ugyanis a nyestkutya genomja mellett csimpánzok és pandák genomját is azonosították a piacon. Mivel egy panda megölése halálbüntetést vonhat maga után Kínában, a piacon nem is lett volna szabad, hogy jelen legyen az állat genomja. Szerinte mindez a minták szennyeződéséről, vagy a laboratóriumi vizsgálat nem megfelelő elvégzéséről is árulkodhat.

Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

A családok lehetőségeiről, a fiatalok ügynökmúlthoz való hozzáállásáról, az állami vezetők esetleges érintettségéről, illetve a kormány attitűdjéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Negyedszázaddal követve más nagy európai országokat, Olaszország is napirendre tűzte a nácik által elrabolt műkincsek visszaszolgáltatásával foglalkozó testület felállítását. A napokban a kormányfő, Giorgia Meloni pártjának egyik képviselője a törvényhozás elé terjesztette az erről szóló jogszabálytervezetet, amelyet a miniszterelnök „civilizációs tettként” értékelt. Svájc is lépéseket tett e téren, az alpesi országban most kezdte el működését a restitúciós bizottság, irányítója Simonetta Sommaruga volt államfő, aki elismerte: országában „néha több idő kell a dolgokhoz, de ez nem jelenti azt, hogy nem történt semmi”.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×