Infostart.hu
eur:
387.65
usd:
330.67
bux:
109547.02
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Female hands pouring water in glass cup from a kitchen faucet. Woman hands filling the glass of water. Filling glass of water from stainless steel kitchen faucet
Nyitókép: PixelsEffect/Getty Images

Ennyi ivóvíz hiányzik majd 2030-ra

Vízkrízisre kell készülni: az évtized végére a kereslet 40 százalékkal haladja majd meg a kínálatot szakértők szerint.

Az ENSZ Vízkonferenciája előtt fogalmazták meg szakértők ajánlásaikat a krízishelyzet kialakulásának megőrzésére: eszerint a kormányoknak sürgősen fel kell hagyniuk a víz túlzó használatának mezőgazdasági támogatások révén történő segítésével, és a bányászattól a feldolgozóiparig minden iparágat rá kell venni, hogy felülvizsgálja pazarló gyakorlatát - írja a The Guardian.

A jelentés szerzői szerint a nemzeteknek el kell kezdeniük a vízzel mint globális közkinccsel gazdálkodni, mivel a legtöbb ország vízellátása nagymértékben függ szomszédaitól, a túlzott felhasználás, a szennyezés és az éghajlati válság pedig globálisan veszélyezteti a vízkészleteket.

Vízválság alakult ki

Johan Rockstrom, a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet igazgatója és a jelentés egyik vezető szerzője elmondta, hogy a világ jelenlegi viselkedése katasztrófához vezet.

"Vízválságban vagyunk, ez tudományosan bizonyított.

Visszaélünk a vízzel, szennyezzük és megváltoztatjuk az egész globális hidrológiai ciklust azáltal, amit az éghajlattal teszünk.

Ez egy hármas válság" - fogalmazott.

Mariana Mazzucato, a University College London közgazdásza és professzora, a tanulmány egyik vezető szerzője szerint proaktívabb és ambiciózusabb, a közjót szolgáló megközelítésre van szükség.

"Az igazságosságot és a méltányosságot kell a középpontba helyeznünk, ez nem csupán technológiai vagy pénzügyi probléma" - mondta.

Hét pontot fogalmaztak meg

Ez az első olyan jelentés, mely a vízgazdálkodást globális megközelítésben vizsgálja: Rockstrom szerint sok kormány még mindig nem ismeri fel,

mennyire függnek az országok egymástól, ha vízről van szó.

A legtöbb ország vízellátásának mintegy fele a szomszédos országokból származó víz elpárolgásától függ - ezt a vizet "zöld" víznek nevezik, mivel a talajból származik, valamint az erdők és más ökoszisztémák párájából származik.

A jelentés hét kulcsfontosságú ajánlást fogalmaz meg.

  1. A globális vízkörforgást globális közjóként kezeljük, amelyet kollektívan és közös érdekünkben kell védeni.
  2. Biztosítsuk a biztonságos és megfelelő vízellátást minden veszélyeztetett csoport számára, és az iparral együttműködve növeljük a vízzel kapcsolatos beruházásokat.
  3. Szüntessük meg a víz alulértékelését. A megfelelő árképzés és a szegények célzott támogatása lehetővé teszi a víz hatékonyabb, igazságosabb és fenntarthatóbb felhasználását.
  4. Csökkentsük a túlzott vízfogyasztását támogató mezőgazdasági dinanszírozások mennyiségét, valamint a vízrendszerek szivárgását.
  5. Hozzunk létre igazságos vízügyi partnerségeket, amelyek képesek finanszírozást mozgósítani az alacsony és közepes jövedelmű országok számára.
  6. Tegyünk lépéseket még ebben az évtizedben a vizes élőhelyek és a kimerült felszín alatti vízkészletek helyreállítása, az iparban felhasznált víz újrahasznosítása, a vizet hatékonyabban használó precíziós mezőgazdaságra való áttérés, valamint a vállalatok "vízlábnyomukról" való jelentéstétele érdekében.
  7. Reformáljuk meg a vízügyi irányítást nemzetközi szinten, és a víz kérdését bevonva a kereskedelmi megállapodásokba. Az irányításnak figyelembe kell vennie a nőket, a mezőgazdasági termelőket, az őslakosokat és a vízvédelem frontvonalában állókat is.

A kormányok rendre lesöpörték a témát napirendről

A víz ugyanis alapvető fontosságú az éghajlati válság és a globális élelmiszerválság szempontjából. "Nem lesz mezőgazdasági forradalom, hacsak nem hozzuk rendbe a vízgazdálkodást. A víz kérdése minden probléma mögött ott van, ám szinte soha nem beszélünk róla" - fogalmazott Rockstrom.

A vizet ugyanis sok esetben nem kezeljük jól és hatékonyan: erre mutatnak példáz a fejlett országok szennyvízkezelő rendszerei is. A holland és a tádzsikisztáni kormány által vezetett ENSZ Vízkonferenciára március 22-én kerül sor New Yorkban.

A világ vezetői meghívást kaptak, de várhatóan csak néhányan vesznek részt rajta, a legtöbb országot miniszterek vagy magas rangú tisztviselők képviselik.

Több mint négy évtizede után ez lesz az első alkalom, hogy az ENSZ összeül a vízzel kapcsolatos kérdések megvitatására, mivel a korábbi próbálkozások meghiúsultak, a kormányok ugyanis nem voltak hajlandóak támogatni az erőforrás nemzetközi irányításának semmilyen formáját.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×