Infostart.hu
eur:
354.59
usd:
305.04
bux:
131829.83
2026. május 27. szerda Hella
Megemlékezés a nyergestetői csata 168. évfordulóján az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik utolsó ütközetének székelyföldi helyszínén, a Csíkkozmáshoz tartozó Nyergestetőn 2017. július 29-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Veres Nándor

A székelyek eredetét vizsgálták a génkutatók

Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet (BTK AGI) munkatársainak vezetésével ősi apai és anyai leszármazási vonalakat vizsgáltak az erdélyi Székelyudvarhely térségében.

A székelyek története a 12. századig vezethető vissza a térségben, eredetükről számos tudományos elmélet létezik. A mostani kutatás eredményei a populáció túlnyomórészt helyi, azaz kelet-közép- és délkelet-európai összetételét mutatják, a szomszédos népességekkel való mérsékelt keveredéssel.

A tanulmány szerzői mind az anyai (mitokondriális), mind az apai (Y-kromoszomális) génállományban nagyfokú heterogenitást találtak a falvakon belül és azok között. Az anyai és az apai vonalak között is elsősorban európai típusokat azonosítottak hasonló arányban, de mindkét esetben jellemezhetők bizonyos keleti vonalak is.

Románia erdélyi részének térképe, amelyen a DNS-minták gyűjtésének helyszínéül szolgáló székely falvak láthatók (fekete színnel jelölve).
A citromsárga háttér a magyar nyelvű népesség, köztük a székelyek, települési területeit jelöli.
A piros narancssárga körök jelzik a korábban gyűjtött és publikált székely adatsorok mintagyűjtési helyeit. Forrás:  ELKH BTK
Románia erdélyi részének térképe, amelyen a DNS-minták gyűjtésének helyszínéül szolgáló székely falvak láthatók (fekete színnel jelölve). A citromsárga háttér a magyar nyelvű népesség, köztük a székelyek, települési területeit jelöli. A piros narancssárga körök jelzik a korábban gyűjtött és publikált székely adatsorok mintagyűjtési helyeit. Forrás: ELKH BTK

A filogenetikai elemzések megerősítették egyes anyai és apai vonalak feltételezett keleti eredetét, és néhány esetben ezek a népvándorlás kori (Kr. u. 5–9. század) és a magyar honfoglalás kori (Kr. u. 10. század) népességből származó ősi DNS-adatokkal is kapcsolatba hozhatók.

A jelenlegi székely adatsor kiegészíti a korábbi székelyföldi vizsgálatokat, és nagy vonalaiban összhangban van azok megfigyeléseivel. A napjainkban tapasztalt genetikai sokféleség feltárása mellett nagy jelentőségű a mai és az ősi populációk közötti genetikai folytonosság vagy átalakulás vizsgálata, a székelyek népességtörténetének nyomon követése.

A kutatók következő genetikai tanulmánya ennek feltárásához középkori székely temetőkből származó mintákat fog bevonni a vizsgálatokba és teljesgenom-elemzésekkel bővíti az eddigi megállapítások körét, szintén a Székelyudvarhely környéki régióból.

Címlapról ajánljuk
Miért éppen a Puskás Aréna?

Miért éppen a Puskás Aréna?

A május 30-i, budapesti Bajnokok Ligája-döntő vitán felül a klubfutball-idény legnagyobb eseménye, nem kevesek szerint az esztendő legfontosabb európai sporteseménye. Az Infostart a korábbiakban felvázolta, miből nőtte ki magát ez a sorozat, mi volt az 1992-es nagy váltás oka és alapja, miért vált a legerősebb bajnokságokban akár a negyedik-ötödik hely elérése is „élet-halál” kérdéssé, sőt azt is, kik voltak a sorozat legsiekresebb magyar játékosai, edzői. Ezúttal arról lesz szó, miért éppen Budapest, miért éppn a Puskás Aréna?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×