Infostart.hu
eur:
363.42
usd:
314.88
bux:
148045.63
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Sydney, Australia - November 4, 2011: Apple Computers logo and shoppers at the Apple Store in Sydney, Australia.
Nyitókép: PhillDanze/Getty Images

Ilyen lehet a következő iPhone – jön az Ultra

Alig több mint két hónapja, hogy az Apple bemutatta legújabb termékcsaládját, a pletykák máris a következő generációs készülékekről szólnak, nevezetesen az iPhone 15-ről, és még inkább az iPhone 15 Ultráról – a kaliforniai cég a jelek szerint ugyanis kicsit változtat készülékeinek elnevezésén.

Ahogy korábban, az Apple 2023 őszén is négy telefon dobhat majd piacra: az iPhone 15-öt, az iPhone 15 Plust, az iPhone 15 Prót (ezek nevei maradnak változatlanok), illetve az iPhone 15 Ultrát, mely a korábbi Pro Max modellek utódja lenne – írja az Index, jelezve: az Ultra elnevezés ugyan nem idegen az Apple termékpalettáján, annyiban mégis furcsa választás, hogy a konkurencia (lásd Samsung) már évek óta él a megnevezéssel csúcskategóris készülékei esetében.

Mint olvasható, a jelenlegi pletykák szerint a jövő évi Apple-csúcsmobil egy eddig még nem látott, frissített megjelenéssel kerül majd a boltokba. A rozsdamentes acél tokot az Apple Watch Ultrában is használt titán válthatja fel, ami egy különleges polírozási eljárásnak köszönhetően viszont nem matt, hanem fényes felületű lesz.

Az almás cég legutóbb 2020-ban frissített a készülékek külső dizájnján, akkor a lekerekített éleket egy robusztusabb, szögletes dizájn váltotta, a jelek szerint azonban az iPhone 15 Pro és 15 Ultra esetében a gyártó visszatér a lekerekített élekhez – de nem úgy, ahogy azt talán elsőre gondolhatnánk. A ShrimpApplePro szivárogtatásai alapján a készülékek továbbra is teljesen sík képernyővel érkeznének és az oldalak is egyenesek maradnának, a görbület csak a keret alsó, a hátlappal érintkező részét érintené. (A görbület mértéke minden bizonnyal nem lesz a renderen ábrázolttal megegyező.)

Más szivárogtatók szerint úgy kell elképzelni az új készüléket, mint az iPhone 11 és 12 ötvözetét, ahol az előlap karakterisztikái a 12-es és újabb mobilokéra hajaznak, míg a hátlapé a X és a 11-es mobilokéra. Ennek megfelelően a hátlap továbbra is üveg maradna, így az olyan extrák, mint a MagSafe és a vezeték nélküli töltés, persze továbbra is támogatottak lennének.

Ezek mellett a Ultra modell bekapcsológombjáról és hangerő-szabályozóiról is szól néhány pletyka, melyeket az Apple egy teljesen új, az iPhone SE főgombjához és a MacBookok touchpadjéhez hasonló nyomásérzékeny felülettel cserélne le, melyeknek haptikus visszajelzéseiről a már jól bevált Taptic Engine gondoskodna – olvasható mások mellett.

Címlapról ajánljuk
Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető. Úgy fogalmazott: a jelölt, jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak.

Jó hír érkezett a Duna vízállásáról, itt a kormány gyorsjelentése a helyzetről

Péntektől keddig megint tartós hőség lesz. Miközben a Duna emelkedik, a Balaton vízállása tovább csökkent. A Velencei-tó stagnál, de 24 centivel van a valaha volt legalacsonyabb alatt. 22 vasútvonalon, valamint öt HÉV-vonalon rendeltek el sebességkorlátozást.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az Európai Unió fúziós energiapolitikájának középpontjában továbbra is a dél-franciaországi ITER kísérleti reaktor áll, amelyre a 2028–2032-es Euratom-programban 4 milliárd eurót különítenének el. Eközben az Egyesült Államok és Kína a magántőke erőteljesebb bevonásával állítólag gyorsabban halad a technológia kereskedelmi hasznosítása felé. Az ITER a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2039-ben működhet teljes kapacitással, miközben amerikai és kínai fejlesztések már 2028–2030 körül áramtermelést ígérnek. Bár ezeket a vállalásokat ugyanakkor jelentős technológiai bizonytalanság övezi, mivel egyiknél sem láttak még működő reaktort. A szeptemberre ígért első uniós fúziós stratégia mutathatja meg, hogy Brüsszel a jövőben nagyobb támogatást ad-e a magáncégeknek és az első kereskedelmi erőművek fejlesztésének.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×