Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Nyitókép: PIxabay

Mintha Amerikát már nem érdekelné a klímaváltozás ügye

A fosszilis energiaforrások égetése miatt idén egy százalékkal több szén-dioxid kerül a levegőbe, mint tavaly.

A fosszilis energiaforrások égetése miatt idén egy százalékkal több szén-dioxid kerül a levegőbe, mint tavaly - derült ki a Global Carbon Project nevű szervezet szakértői által készített jelentésből, amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra az egyiptomi Sarm-es-Sejkben, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).

Kína károsanyag-kibocsátása 0,9 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, míg az Egyesült Államokban 1,5 százalékkal emelkedett. Ez régi trendekkel épp ellentétes fejlemény,

mert az amerikai kibocsátás 2022 előtt folyamatosan csökkent, a kínai pedig emelkedett. A tanulmány szerint mindkét jelenség a koronavírus-világjárványra adott reakciók és kis részben talán az ukrajnai háború okozta energiaválság következménye lehet, és emiatt az idei adatok inkább kaotikusak, nehéz belőlük trendeket vázolni - mondta el Pierre Friedlingstein, az Exeteri Egyetem kutatója. A kínai károsanyag-kibocsátás csökkenését nagyrészt az magyarázza, hogy a hatóságok számos helyen szigorú zárlatot vezettek be a koronavírus terjedésének megakadályozására - tette hozzá.

Az amerikai emelkedés mellett az indiai adatok is 6 százalékos növekedést mutattak, míg Európában 0,8 százalékkal esett a kibocsátás. A globális szén-dioxid-kibocsátás átlaga 1,7 százalék volt. A szennyezés nagyjából 40 százaléka kőszén, 33 százaléka kőolaj és 22 százaléka földgáz felhasználásából származott.

A globális szén-dioxid-kibocsátást minden évben kiszámoló Global Carbon Project kutatói azt is megállapították, hogy

a szennyezés még mindig növekvő tendenciát mutat, de

az emelkedés már nem olyan gyors ütemű, mint 10-15 évvel ezelőtt. Mindazonáltal a tudósok szerint ez nem jó hír, hiszen a Föld továbbra is egyre közelebb kerül ahhoz, hogy elérje és aztán meghaladja az iparosítás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokos felmelegedést, amelyet a globális küzdelemben fontos határvonalnak neveztek ki.

Tudományos számítások szerint a 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéshez már csak 380 milliárd tonna szén-dioxid légkörbe juttatása hiányzik. Ez nagyjából 9-10 éven belül fog bekövetkezni, azaz 2031 vagy 2032 körül.

Címlapról ajánljuk
Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Részletesen beszélt az egykori műrepülő-szupersztár arról, mit csinált állambiztonsági kérésre a nyolcvanas évek derekától, a vele interjút készítő szakíró pedig az InfoRádióban arról számolt be, kerülnek még elő nagy nevek az autó-motorsport világából, de méltósággal kell kezelni az információkat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Jöhet itthon is a DSR és P2X? Nem gond, ha nem érted, majd mi elmagyarázzuk!

Jöhet itthon is a DSR és P2X? Nem gond, ha nem érted, majd mi elmagyarázzuk!

Elkészült az első magyar Nemzeti Rugalmassági Jelentés, amely a hazai villamosenergia-rendszer rugalmassági igényeit és a rugalmasság kiaknázása előtt álló lehetséges piaci akadályokat elemzi. E szerint a rendszer közép- és hosszú távú rugalmasságában nincs strukturális jellegű hiány a hagyományos gáz- és olajtüzelésű erőművi portfólió és az ipari akkumulátoros villamosenergia-tárolók várt terjedése mellett, a fogyasztói igény növekedését lekövető rugalmasság kielégítése azonban kockázatos lehet a reggeli és esti csúcsban, a naperőművi termelés kiesése esetén pedig akár a napközbeni órákban is. A Mavir vezetésével készült jelentés fontos üzenete, hogy a jogszabályi és szabályzati környezet felülvizsgálata és módosítása is szükséges a rugalmassági potenciál teljes kiaknázásához, ahogyan a fogyasztók ösztönzöttségének megteremtése is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×