A Meteorológiai Világszövetség (WMO) Európát érintő jelentése tudományos munkák sorozatának része, melyek a hamarosan Egyiptomban kezdődő COP27 találkozót vezetik fel. Az eredmények mind abba az irányba mutatnak, hogy nem haladunk a célként kitűzött legfeljebb másfél fokos felmelegedés irányába: nemcsak a cégek nem tudják megfelelő ütemben megfékezni kibocsátásukat, hanem a felmelegedés mértéke is hatalmas már most.

A szakemberek szerint az iparosodás kezdetéhez képest máris 1,2 fokkal nőtt a Föld átlaghőmérséklete, ahhoz pedig, hogy ne legyenek katasztrofális következményei a felmelegedésnek, 1,5 fok alatt kelleni tartani – írja a CNN.

A frissen bemutatott jelentés szerint egyes kontinensek jobban érzik a melegedést, mint mások.

Így van ezzel Európa is, ahol évtizedenként fél fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet.

Ennek következtében a júliusi erdőtüzek száma a tizenöt éves átlag négyszerese volt, az Egyesült Királyságon rekord hőhullám sepert végig, példátlan szárazság sújtotta nyáron a kontinenst, majd nyomában árvizek pusztítása érkezett.

2021-ben, az utolsó, a jelentés által teljesen lefedett évben több mint félmillió embert érintettek közvetlenül az éghajlatváltozás hajtotta klímaesemények: az okozott gazdasági károk nagyságrendje 21 ezer milliárd forintnak felel meg. Az alpesi gleccserek 1997–2021 között 30 métert vesztettek jégvastagságukból, szintén a klímaváltozás miatt.

"Európa élő képet mutat a felmelegedő világról, emlékeztet minket arra, hogy a jól felkészült társadalmak sincsenek biztonságban a szélsőséges időjárási események hatásaitól. Idén, akárcsak 2021-ben, Európa nagy részét kiterjedt hőhullámok és aszály sújtotta, ami az erdőtüzeket táplálta. 2021-ben rendkívüli árvizek okoztak halálos áldozatokat és pusztítást" – mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára a jelentéshez fűzött előszavában.

"Az európai társadalom érzékeny az éghajlati változékonyságra és változásra, ugyanakkor Európa élen jár az éghajlatváltozás mérséklésére és innovatív megoldások kidolgozására irányuló nemzetközi erőfeszítésekben, hogy alkalmazkodni tudjunk az új éghajlathoz, amellyel az európaiaknak együtt kell majd élniük" – mondta Carlo Buontempo, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatója.

A jelentés megállapítja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása

1990 és 2020 között 31 százalékkal csökkent.

A blokk célja, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását.