Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Nyitókép: Pixabay

Ennyire egyszerű lenne a piarmisépítés évezredes titka?

A Nílus folyásával kapcsolatban bukkantak érdekességekre a kutatók.

A tudomány gyakorlatilag évezredek óta kutatja a gízai piramisok keletkezésének történetét, most - mint az Index.hu a CNN-re hivatkozva írja - a Nílussal kapcsolatos új bizonyítékok alátámaszthatják azt a régóta fennálló egyik elméletet, hogy az ókori egyiptomiak a folyó akkori folyásának felhasználásával építhették a hatalmas piramisokat.

Egy marseille-i egyetem kutatói egy geográfus vezetésével rekonstruálták a Nílus 8 ezer évvel ezelőtti medrét, illetve annak már megszűnt ágait.

Ismert, a legnagyobb piramis 140 méternél is magasabb, 5,75 millió tonna kőből épült a Krisztus előtti XXVI. században.

Az elmélet szerint a piramisok helyétől a Nílusig öblöt vágtak az építők, és az éves árvíz működött hidraulikus felvonóként. Hogy az elméletet igazolják, először a gízai ártéren fúrással vizsgálták a kőzetrétegeket, abból derült ki, hogy itt korábban igen magas vízállás lehetett.

A Nílus csak a Krisztus előtti VI. században apadt le annyira, hogy erre az elméletre nehezen jöhessenek rá.

Címlapról ajánljuk
Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Részletesen beszélt az egykori műrepülő-szupersztár arról, mit csinált állambiztonsági kérésre a nyolcvanas évek derekától, a vele interjút készítő szakíró pedig az InfoRádióban arról számolt be, kerülnek még elő nagy nevek az autó-motorsport világából, de méltósággal kell kezelni az információkat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Értem, hogy villamos, de mi hajtja?

Értem, hogy villamos, de mi hajtja?

A világon több olyan óriáshálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. Az általuk kínált előnyöket szinte természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen hatalmas infrastruktúra működik a háttérben. Ezeket tekintjük át ismeretterjesztő sorozatunkban. Az első rész a műholdas navigációs rendszerekről szólt, a második egy ennél sokkal ismertebb infrastruktúrát, az internethálózatot mutatta be, most pedig talán a legkevésbé láthatatlan rendszerrel, a villamosenergia-hálózattal foglalkozunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×