Közel 90 kutatás adatait összesíti a BMJ Global Health elemzése: eredményei azt mutatják, hogy a kullancsok terjesztette vírusfertőzés nagyon gyakori. Az NBC News cikke szerint ez lehet a legnagyobb kutatás, amely a Lyme-kór szeroprevalenciájával – a vérben mérhető antitestek számával – valaha foglalkozott.

Az elemzéshez a kutatók olyan tanulmányokat hasonlítottak össze, amelyek azt vizsgálták, milyen gyakoriak a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi baktérium elleni antitestek az emberekben. Több mint 158 ezer ember közül körülbelül 23 ezren rendelkeztek antitestekkel, ami arra utal, hogy vagy jelenleg fertőzöttek, vagy korábban azok voltak.

Térségünkben minden ötödik ember érintett

Az elemzés szerint Közép-Európában a leggyakoribb a betegség, itt a populáció 21 százaléka esett már át azon, szemben Észak-Amerikával, ahol mindössze 9 százalék. Az elemzésbe Ázsiában, Ausztráliában, a Karib-térségben, Európában, valamint Észak- és Dél-Amerikában élő embereket vontak be: a Karib-térségben volt a legalacsonyabb a Lyme-kórban szenvedők aránya, mindössze 2 százalék – ez várható eredmény, tekintve, hogy a régió főként szigetországokból áll.

A Lyme-kór egyre elterjedtebbé válik: a tanulmány szerint a 2001-2010 között vizsgált emberek mintegy 8 százalékának volt Lyme-kór elleni antitestje, miközben a 2011-2021 közötti időszakban ez az arány 12 százalék volt.

Ennek hátterében az állhat, hogy

a Lyme-kórt emberre terjesztő kullancsok a meleg, párás éghajlatot kedvelik:

a klímaváltozás hosszabb nyarat és rövidebb telet eredményezett, ami lehetővé teszi, hogy a kullancsok jobban elterjedjenek. Az emberek is egyre inkább behatolnak az erdős területekre, ahol a kullancsok általában élnek.

Peter Krause, a Yale kutatója szerint a harmadik ok az, hogy a kullancsok szarvasokban is élnek, a szarvasállományok pedig megnövekedtek, ami több lehetőséget ad számukra táplálkozásra és szaporodásra.

"Ahol szarvasok vannak, ott a kullancsok száma robbanásszerűen megnő" – mondta.

A tünetek ilyenek

Lyme-kór esetén az érintettek 70-80 százalékánál a kullancscsípés környékén kokárdaszerű kiütés alakul ki a csípést követő 3-30 napon belül.

A bőrjelenség akár 12 centiméteres is lehet.

Érintésre melegnek tűnhet, de általában nem viszket vagy fáj. Egyéb tünetek közé tartozik a láz, hidegrázás, fejfájás, fáradtság, izom- vagy ízületi fájdalmak röviddel a kullancscsípés után; ezek olyan embereket is érinthetnek, akiknél nem alakul ki kiütés. Kevesen vannak azok, akik semmilyen tünetet nem tapasztalnak. Súlyosabb esetekben a csípést követő napokban vagy hónapokban súlyos fejfájás, nyakmerevség, idegfájdalom, szédülés, szívdobogás, légszomj, ízületi gyulladás, illetve hirtelen gyengeség vagy bénulás jelentkezhet az arc egyik oldalán.

Antitestek legalább 16 hónapig kimutathatók azok vérében, akik voltak Lyme-kórosak, de egy másik tanulmány szerint akár 10-20 éven át is megmaradhatnak.

Kellene az oltás

A fertőzöttek antibiotikumos kezelést kapnak, ez azonban nem minden esetben tudja megszüntetni a tüneteket, ezért Krause szerint nagy szükség lenne egy védőoltásra Lyme-kór ellen. 1998-ban született is egy ilyen LYMErix néven, de a gyártó GlaxoSmithKline 2022-ben visszahívta azt a piacról, mivel három adagban kellett beadni, és emberek egy csoportja tévesen azt állította, hogy ízületi gyulladást okoz.

A legjobb védekezés Lyme-kór ellen a kullancscsípés elkerülése:

hosszú ujjú felsőruházat, cipőbe tűrt hosszú nadrág és kullancsriasztó használata javasolt. A szabadban töltött időt követően ajánlott leellenőrizni, hogy van-e bennünk kullancs.

Krause szerint néhány éven belül újabb Lyme elleni vakcina válhat elérhetővé. A Pfizer egyik jelöltje a kísérletek során ígéretesnek bizonyult.