eur:
399.12
usd:
366.89
bux:
87872.68
2025. március 16. vasárnap Henrietta
Memory lapses, forgetting things, degenerative disease. Brain problems. Parkinson and alzheimer desease. Mental health. Stroke, synapses and neurnons interaction. 3d render
Nyitókép: Naeblys/Getty Images

Az enyhe tünetes koronavírus is károsíthatja az agyat

Az agy öregedési folyamatának felgyorsulását idézheti elő a fertőzés egy friss tanulmány szerint.

Szürkeállomány-vesztés mellett az agyszövet egyéb anomáliái is előfordulhatnak azoknál, akik átestek a koronavíruson – számol be egy friss tanulmány a koronavírus hatásairól. A leginkább a szagláshoz köthető terület lehet érintett a CNN cikke szerint.

"Meglepődtünk, hogy még enyhe fertőzés esetén is egyértelmű eltéréseket láttunk az agyban" – nyilatkozott Gwenaëlle Douaud vezető szerző, az Oxfordi Egyetem neurotudományi docense.

Zsugorodik a szürkeállomány

A kutatók 2020 márciusa és 2021 áprilisa közt koronavíruson átesettek agyát tanulmányozták. A 401, a kutatásba bevont ember esetében a fertőzés előtti időben készült, illetve a megbetegedés után 4,5 hónappal készített felvételeken vizsgálták az agy változásait, majd az eredményeket 384, meg nem fertőződött ember agyáról készített felvétellel hasonlították össze. A kontrollcsoport összetételében megfeleltethető volt a betegek csoportjának. A koronavíruson átesettek közül 15 ember szorult kórházi kezelésre.

Douaud szerint normális, hogy az emberek évente 0,2-0,3 százalékot veszítenek az agy memóriával kapcsolatos területén található szürkeállományból, de a tanulmány szerint a koronavírussal fertőzött emberek további 0,2-2 százalékot veszítettek azokhoz képest, akik nem voltak fertőzöttek.

Az érintettek végrehajtó és kognitív funkcióit is tesztelték egy, a demenciával összefüggő kognitív károsodások felismerésére, valamint az agyi feldolgozási sebesség és funkció tesztelésére használt eszközzel. A kutatók megállapították, hogy azok teljesítettek a legrosszabbul ezen a vizsgán is, akiknek a legnagyobb volt az agyszövetveszteségük.

Úgy tűnik, hogy az agy

leginkább érintett területei a szaglórendszerhez kapcsolódnak,

Douaud szerint azonban nem világos, hogy miért van ez így. A kutató szerint az is előfordulhat, hogy a vírus káros hatásai idővel csökkennek, ennek feltérképezéséhez azonban szükség lenne az érintettek 1-2 év múlva történő, ismételt vizsgálatára.

Demenciához is hozzájárulhatnak a változások

A szerzők szerint az sem zárható ki, hogy a fertőzés hosszú távú következményei Alzheimer-kórhoz vagy a demencia más formájához járulhatnak hozzá.

Richard Isaacson neurológus, a Florida Atlantic University Center for Brain Health igazgatója, aki nem vett részt a kutatásban, szintén kiemelte, hogy nehéz meghatározni, milyen általános hatása lehet az egyénekre a felismert változásoknak.

Az agyra ráadásul más mechanizmusok, például immun-, gyulladásos, érrendszeri vagy pszichológiai és viselkedésbeli változások is hatással lehetnek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Európa fegyverkezne, csak kevesen akarnak katonának állni

Az európai vezetők a védelmi képességek fokozását ígérik az általuk hangoztatott orosz fenyegetéssel szemben. Sok államban azonban nem túl nagy a motiváció a katonai pályához. Németországban minden negyedik újonc leszerel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.17. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa
Egymással sem kereskednek az EU-tagállamok, ami versenyképességi válságot jelent

Egymással sem kereskednek az EU-tagállamok, ami versenyképességi válságot jelent

Az Európai Unió versenyképességi problémái továbbra is meghatározzák a gazdaságpolitikai vitákat Brüsszelben, miután az európai gazdaságok több mint 20 százalékkal elmaradnak az Egyesült Államoktól az egy főre jutó jövedelem tekintetében. A termelékenységi lemaradás nem a ledolgozott munkaórák számából, hanem az alacsonyabb óránkénti munkaerő-termelékenységből fakad, amit az innovációs és szerkezeti akadályok súlyosbítanak. Az európai vállalatok – különösen a technológiai szektorban – alulteljesítenek amerikai versenytársaikkal szemben, részben az alacsonyabb R&D-beruházások és a korlátozott tőkefinanszírozás miatt. A belső piac széttagoltsága tovább nehezíti a növekedést, míg a humántőke fejlesztése és a tőkepiaci reformok elengedhetetlenek lennének a versenyképesség javításához – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss, az európai versenyképesség problémáit elemző jelentéséből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×