Egy korábbi kutatás már megállapította, hogy ha egy apa még a pubertáskor előtt kezdett el rendszeresen dohányozni, akkor a fiainak a vártnál több testzsírja volt. A lányainál azonban ezt az összefüggést nem tudták igazolni.

Az új kutatás szerzői azonban pontosan kimutatták a magasabb testzsírt azoknál a nőknél, akiknek a nagyapja vagy dédapja 13 éves kora előtt kezdett el dohányozni. A fiú unokáknál vagy dédunokáknál viszont nem találtak ilyen kapcsolatot.

A tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a bizonyos káros anyagoknak való kitettség

olyan változásokhoz vezethet, amelyek generációkon keresztül öröklődhetnek,

bár a szerzők elismerték, hogy ennek megerősítéséhez és a folyamat megértéséhez további kutatásokra van szükség.

A Bristoli Egyetem kutatói, a tanulmány szerzői a generációk közötti adatok részletessége és mélysége miatt tudták megtalálni a lehetséges kapcsolatot. A Kilencvenes évek gyermekei kutatás 1991-ben kezdődött. Jean Golding professzor, a 30 évet átfogó projekt alapítója és a legújabb jelentés vezető szerzője elismerően szólt a 14 ezer állapotos nőről, akik annak idején beleegyeztek a vizsgálatban való részvételbe, és megemlékezett gyermekeikről és unokáikról is.

A harmincéves kutatás az eltelt idő alatt több áttörő felfedezést hozott.

• Húsz éve jöttek rá, hogy azoknak a nőknek, akik a terhesség alatt - akár csak kéthetente egyszer - olajos halat fogyasztanak, a gyermekeik élesebb látásúak lesznek.
• Egy 2013-as tanulmány pedig arra a következtetésre jutott, hogy a terhesség alatti jódhiány káros hatással lehet a gyermekek szellemi fejlődésére. A kutatók erre úgy jöttek rá, hogy a tanulmányban a résztvevők terhességének korai szakaszából származó vizeletminták és részletes feljegyzések álltak rendelkezésre arról, hogy a várandós anyák mit ettek.
• A projektnek köszönhető az a felfedezés is, hogy a 2-es típusú cukorbetegségre való genetikai hajlam korai jelei már nyolcéves gyermekeknél is kimutathatók.
• A kutatók kapcsolatot találtak a mogyoróallergia és a mogyoróolajat tartalmazó bőrkrémek között is.
• A harmincéves projekt azt is lehetővé tette, hogy a résztvevők BCG-oltáshegeinek vizsgálatával megtudják, hogyan gyógyulnak a sebek.

A Scientific Reports című folyóiratban publikált legújabb tanulmányhoz a kutatók a nagyapák és dédapák dohányzási szokásaira vonatkozó adatokat vizsgálták. A nagymamák és dédnagymamák közül olyan kevesen dohányoztak, hogy ezt nem lehetett felhasználni a kutatáshoz.

Golding szerint két fontos eredményt hozott a kutatás:

• az első, hogy ha a serdülőkor előtt egy fiú ki van téve bizonyos anyagok hatásának (dohányzás), az hatással lehet a következő generációkra.
• A másik, hogy a gyermekek túlsúlyossága talán nem is annyira a jelenlegi étrendjükkel és a testmozgással függ össze, mint inkább az elődeik életmódjával vagy azzal, hogy az ezzel kapcsolatos tényezők fennmaradtak.

Golding emlékeztetett arra, korábbi állatkísérletek igazolták, hogy a hímek bizonyos vegyi anyagoknak való kitettsége a szaporodás előtt hatással lehet az utódokra. Az azonban mindeddig kétséges volt, hogy ez az embereknél is így van-e. Hozzátette: ha más adatok is megerősítik ezeket az összefüggéseket, akkor ez megalapozhatja a generációkon átívelő kapcsolatok eredetének feltárását.