Két hete jelentette a Dél-afrikai Köztársaság az omikron variáns megjelenését, mostanra pedig már agresszívan terjed a vírustörzs a világon. Napról napra több információval rendelkezünk róla: az ismert tények közt az esetszámokon túl szerepel az is, milyen mértékben tudja egy elterjedt oltás hatását semlegesíteni, illetve tünetei is ismertek már.

Még mindig nem tudjuk, pontosan mekkora jelentősége van megjelenésének, vagy hogy dominánssá válik-e majd, de összefoglalónk segít annak megértésében, miért kell rá odafigyelni.

Esetszámok

A november 26-i megjelenést követőn hiába zárta le határait a Dél-afrikai Köztársaság és térség más államai irányába az USA és az Egyesült Királyság mellett több európai ország is, mostanra kiderült, hogy ekkorra már terjedt a vírus számos más ország területén is.

Dél-Afrikában egy november 9-i mintából szekvenálták a variánst, melynek megjelenése óta meredeken szökik felfelé a koronavírusos esetek száma az országban, és ez máshol is hasonlóképp zajlik.

Az Egyesült Királyságban napi 1000 omikronos megbetegedés történik az NBC cikke szerint, a szigetországban arra számítanak, hogy nem hónapok, hanem hetek kérdése, mire a deltát, a jelenleg domináns törzset kiszorítja ez a változat.

Tünetek

Még sok adatnak kell összegyűlnie ahhoz, hogy tudományosan alátámasztottan kijelenthessük: az omikron enyhe tünetekkel jár, de az anekdotikus bizonyítékok erről szólnak. A vírusvariánst felfedező orvos szerint betegei kifejezetten enyhe tünetekkel vészelik át az omikront,

torokfájás vagy fáradékonyság jelenik meg esetükben,

de például a szaglás vagy az ízérzékelés elvesztéséről szó sincs.

Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója szerint ez a törzs fertőzőbb a korábbiaknál, ugyanakkor ténylegesen enyhébb tüneteket okoz.

Súlyos esetek aránya

Dél-Afrikából már a kórházi kezelések előfordulásának gyakoriságáról is érkeznek adatok: itt egyes területeken megugrott a súlyos esetek száma az omikron felbukkanásával. Az omikront felfedező Gauteng provinciában származó adatok szerint ugyanakkor a kórházban kezelteknek kisebb arányban van szüksége oxigénes légzéstámogatásra vagy intenzív osztályon való kezelésre, mint a megelőző variánsokkal megfertőződötteknek.

A Covid-intenzívekre bekerülők egy része valójában teljesen más okból, műtét vagy más betegség miatt fekszik kórházban.

A legtöbb súlyosabb beteg oltatlan, és korábbinál több fiatal és gyermek van köztük.

A megvizsgált két hétben ugyanakkor nem volt a gyermekosztályon koronavírusos halálozás. A kutatók vizsgálják, hogy mi okozhatja az egyébként enyhébb tünetes megbetegedésre hajlamos fiatalabb korosztályban a kórházi kezelések megugrását.

Az immunitás elkerülése

A legnagyobb kérdés az oltások nyújtotta védettség elkerülésével kapcsolatos: a Moderna és a Pfizer részletes adatokkal heteken belül tud majd szolgálni. Korai dél-afrikai adatok szerint részben elkerüli a törzs az immunitást, ugyanakkor a harmadik oltás vagy egy korábban átvészelt fertőzés mellett, úgy tűnik, nagy védelmet ad a vakcina az omikron ellen is.

Albert Bourla arra számít, a következő hetekben milliószám betegednek meg majd az emberek omikronnal:

ha szükség lesz új oltásra, azt 2022 márciusára tudja majd a cég elkészíteni.

Diagnosztika

A WHO első, az omikronról szóló kommunikációja szerint a variánst kimutatják a PCR-tesztek, azonban a közelmúltban felbukkant a törzs egy olyan változata is, amelyből hiányzik az a törlés, amely lehetővé teszi a PCR-tesztek számára a vírus felismerését, így sokkal nehezebbé válhat nyomon követése.

A Financial Times szerint az omikron ezen ágát legalább hét genomszekvenált esetben azonosították Dél-Afrikában, Ausztráliában és Kanadában, és teljes genomszekvenálás szükséges a kimutatásához. A kutatók az omikron legkorábban azonosított formáját a BA.1, míg a mellékágat a BA.2 jelzéssel látták el.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!