12 °C
Az aggodalmak oka az, hogy az omikronban a tüskefehérjén 30 fölött van a mutációk száma, márpedig a vakcinák a tüskefehérje célzásának segítségével készítik fel az immunrendszert arra, hogy tudja, mi a dolga, amikor találkozik az új koronavírussal.
Az omikron mutációi közül tíz a receptorkötő doménen található: a delta esetében ezen a területen mindössze két mutáció jelentkezett a korábbiakhoz képest.
A T-sejtekre is számíthatunk
A nagy számú változások ellenére ugyanakkor még mindig vannak olyan területei a tüskefehérjének, amelyeket az antitestek és a T-sejtek fel tudnak ismerni, így szervezetünk reagálni tud a vírusra - írja a The Guardian.
"Ha a mutációkat rávetítjük a tüskefehérje kristályszerkezetének képére, majd a képet az összes ismert fő antitest-aktivitáshoz viszonyítjuk, akkor a látvány elég ijesztőnek tűnik - a legtöbb kulcsfontosságú, semlegesítő antitest célpontja elvész, így mi marad az immunvédelemből?" - ecsetelte Danny Altmann, az Imperial College London immunológus professzora. Vannak ugyanakkor jó hírek is az omikronnal kapcsolatosan.
"A Dél-Afrikából érkező adatok azt mutatják, hogy a helyzet nem tűnik súlyosnak, a kórházba kerülő emberek inkább oltatlanok, mint oltottak, úgy tűnik, az oltás még mindig nyújt némi védelmet számukra."
Ráadásul ott vannak még a T-sejtek is, amelyek jelzik az antitesteket termelő B-sejtek számára, milyen veszéllyel állnak szemben, valamint támadást is indítanak a betolakodóval szemben. Altmann azt mondja, jelen ismereteink szerina T-sejtek meg tudják különböztetni a variánsokat, ami valamilyen szintű védelmet ad.
Az omikron ellen is kell az emlékeztető adag
A nagy kérdés az, milyen szintű ez a védelem. A delta esetében tudjuk, hogy alacsonyabb a korábbinál, igaz, egy oltottnak így is háromszor kisebb az esélye a megbetegedésre a delta által, mint egy oltatlannak. Ami még fontosabb, hogy a halálos kimenetelű megbetegedés kilencszer kisebb rizikó esetekben.
Most úgy tűnik, az omikronnal való megfertőződés nagyobb eséllyel fordul elő, mint a deltával való, viszont a védettség valószínűleg csak gyengül, de el nem tűnik.
"A vírus nem veszíthet el minden egyes epitópot felszínén, mert ha ez megtörténne, a tüskefehérje nem működhetne tovább. Lesznek tehát olyan antitestek és T-sejtek, amelyek továbbra is hatékonyak maradnak" - vélekedik Paul Morgan, a Cardiffi Egyetem immunológusa.
A védelmi szint növelésére jó ötlet harmadik adag oltást felvenni az omikron miatt is, akik pedig két oltás után elkapták a deltát, talán még szélesebb körű védelemmel rendelkeznek. Ez annak köszönhető, hogy ők nemcsak az eredeti, vuhani vírus tüskefehérjéjét ismerték meg az oltás által, de a delta által ki is voltak téve a megbetegedésnek. A klasszikus és az újabb vírussal való találkozás révén nagyon széles és effektív az immunvédelem, amely David Matthews, a Bristoli Egyetem virológusa szerint jó eséllyel védelmet ad minden variánssal szemben is. Az ő véleménye szerint a legnagyobb bajban továbbra is az oltatlanok vannak, akik nagy számban kórházakba kerülve az egészségügyi ellátórendszer biztonságos működését is veszélyeztetik.
Nyitott kérdések
Azt ugyanakkor nem tudjuk még,
hogyan viselkedik majd az omikron a magas arányban átoltott populációkban,
és a szájon át szedhető antitestkoktélok működésének hatékonysága is rejtély egyelőre a variánssal szemben. Valószínűleg ugyanúgy, mint a kórházakban használt dexametazon, ezek is hatásosak maradnak.
Az egyik legfontosabb kérdés ugyanakkor az, hogy
szükség lesz-e az oltások módosítására
az omikron miatt. Szerencsére mind az mRNS, mind a vektoros platformon készült vakcinák gyorsan módosíthatók, ha szükség lesz erre.
