eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Védőruhába öltözött egészségügyi dolgozók egy ebolavírussal fertőzött személyt temetnek el az Észak-Kivu tartományban fekvő Beniben 2019. augusztus 29-én. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett a Kongói Demokratikus Köztársaságban tomboló ebolajárvány miatt, amelynek eddig csaknem kétezer halálos áldozata van. Az ebolavírus a legveszélyesebb ragályos kórokozók közé tartozik, halálozási aránya csaknem 90 százalékos, a vérzéses lázzal járó betegség nagyon gyors lefolyású.
Nyitókép: Hugh Kinsella Cunningham

Ma is van halálosabb vírus a SARS-CoV-2-nél a világon

Az új koronavírus halálos áldozatainak száma átlépte az ötmilliót, de van olyan járvány, amely ennél jelentősen több áldozatot szedett már világszerte a felfedezése óta eltelt időben, és még most is aktív.

Bár a WHO szakemberei szerint az ötmilliós, ismert adatnak akár két-háromszorosa is lehet a SARS-CoV-2 áldozatainak valós száma - egyes országokban gyakorlatilag nem jelentik le a járványban elhunytak számát, míg másokban sokkal kisebbek a hivatalos számok, mint ami a valóság -, még ez is eltörpül a spanyolnátha halálos áldozatainak tömege mellett. Több mint ötven millió áldozata lehetett az 1918-1919-ben tomboló járványnak egyes becslések szerint.

Vannak azonban olyan vírusok, amelyek ma is aktívan szedik áldozataikat: a MedicalXpress összeállítása ezekkel hasonlítja össze az új koronavírust.

A XXI. századi járványok egyike sem járt annyi halálos áldozattal, mint a koronavírus. A 2009-es H1N1, más néven sertésinfluenza is világjárványt okozott, de

mindössze 18 500 halálos áldozattal

a hivatalos adatok szerint. A Lancet később ezt inkább egy 151 700 és 575 400 közti számra emelte.

A 2002-2003-as SARS járvány világszerte komoly aggályokat keltett, ám végül "csak" 774 halálesettel járt.

Az influenzák áldozatai

A koronavírus halálos áldozatainak számát gyakran hasonlítják össze az influenzáéval, amelyről ritkán van ugyan szó, azonban a WHO adatai szerint évente 290 -650 ezer halálos áldozattal jár és ötmillió súlyos esettel.

A 20. században két nagy, nem szezonális influenzajárvány tombolt - az 1957-1958-as ázsiai influenza és az 1968-1970-es hongkongi influenza -, az utólagos számítások szerint mindkettő körülbelül egymillió ember halálát okozta.

A modern világjárványok eddigi legnagyobb katasztrófáját, az 1918-1919-es spanyolnátha-pandémiát szintén egy új vírus okozta. A 2000-es években közzétett kutatások szerint három egymást követő hullámban 50-100 millió embert ölt meg. Az áldozatok száma jóval így magasabb, mint az első világháborúban elesett 10 millió emberé.

Egzotikus megbetegedések

Az ebola rettegett trópusi vírus, az 1976-os felfedezését követő négy évtizedben 15 300 áldozatot szedett Afrika különböző részein. A legutolsó, 2018-2020-as kongói kitörésben 2300 ember vesztette életét.

Ez a vírus jóval halálosabb, mint a koronavírus, a megfertőződők mintegy fele bele is hal a betegségbe, kevésbé fertőző ugyanakkor, mivel testnedvekkel terjed közvetett vagy közvetlen kontaktus útján.

A dengue-láz súlyos formája is halálos lehet, de évente néhány ezernél több ember nem hal bele ebbe sem.

Az AIDS mindent visz

Az AIDS messze a leghalálosabb modern kori járvány: az immunrendszert érintő, gyógyíthatatlan betegségben

1980 óta világszerte több mint 36 millió ember halt meg.

Hatékony vakcinát még nem találtak ellene, de a retrovírusos gyógyszerek rendszeres szedése hatékonyan megállítja a betegséget, és nagy mértékben csökkenti a fertőzés kockázatát. Az UNAIDS szerint ez a kezelés segített abban, hogy a 2004-es csúcsról - akkor 1,7 millió haláleset következett be egy évben - 680 ezerre csökkenjen a halálozások száma 2020-ra.

A főként vérrel terjedő hepatitis B és C vírusok szintén sok halálos áldozatot követelnek, évente több mint egymillió embert ölnek meg, leggyakrabban a szegény országokban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×