1 °C
Lezárások, a nemzetközi utazás lehetőségeinek beszűkülése, a távolságtartás, a kézmosás és a higiénia fontosságának népszerűsítése, valamint maszkviselés, időnként kötelezővé téve: a húsz hónapja elkezdődött pandémia első időszakában a legtöbb ország ezeket a fegyvereket vetette be. A maszkviseléssel kapcsolatos hozzáállás csak az egyike annak a sok töréspontnak, amely körül jelenleg szerveződik az országok koronavírussal kapcsolatos intézkedéseinek sora.
A maszkok szerepe tudományos szempontból figyelve a kérdést egyértelmű és egyre megalapozottabb: viselésük nagy mértékben csökkenti annak esélyét, hogy másokat megfertőzhessünk koronavírussal, egyes típusok esetében pedig még a viselő megbetegedése is kikerülhető maszkviselés által. A használattal kapcsolatosan azonban számos országban folyamatosak a viták.
"A maszk továbbra is a megosztott társadalom szimbóluma - vannak, akik úgy érzik, hogy túl sokat korlátoztuk őket, és vannak, akik úgy érzik, hogy nem avatkoztunk be eléggé a világjárvány idején" - mondta Simon Williams, a walesi Swansea Egyetem Covid-19 viselkedéssel foglalkozó vezető oktatója a CNN-nek.
Kezdeti kételyek után egyértemű helyzet
Kezdetben persze megosztott volt a tudományos világ is: nemcsak a kormányok, de a WHO is hezitált, arra hivatkozva, hogy az emberek maszkviselése megfoszthatja az egészségügyi dolgozókat a megnyugtató méretű készlettől.
Kezdetben így az egészségeseknek nem is ajánlották azt, de 2020 közepére teljesen elterjedtté vált az arcmaszk használata.
"A maszkok segítenek kiszűrni az aeroszolokat, amely a légutakban keletkeznek akkor, amikor lélegezünk vagy beszélünk. A leghatékonyabban a nagyobb aeroszolrészecskéket, és kevésbé hatékonyan a legkisebbeket szűrik ki" - foglalta össze a maszkhasználat tudományos mechanizmusát Bryan Bzdek, a Bristoli Egyetem Aeroszol Kutatóközpontjának kutatója.
Gyorsan hozzászoktunk
Délkelet-Ázsia egyes részein már a 2002-es SARS-járvány kitörése után általánossá vált a maszkviselés, más országokban azonban ritkaságszámba ment, hogy valaki maszkkal fedett arccal lépjen az utcára járványok idején. A pandémia okozta sokk miatt ez azonban gyorsan megváltozott.
"A viselkedéskutatók és a politikai döntéshozók meglepődtek azon, hogy
az emberek milyen gyorsan elfogadták a maszkokat,
amint azok kötelezővé váltak. A világjárvány során a maszkok megítélésében a legnagyobb fejlődés az volt, hogy általánosságban elfogadták: a maszkok ugyanúgy, ha nem jobban védenek másokat, mint a viselőjüket" - mondta WIlliams.
"A pontos előnyöket a megelőzött esetek és a megmentett életek tekintetében még vizsgálják, de még a marginális nyereség is megéri, mivel a maszkok viszonylag kis költséggel járnak és egyszerűbben alkalmazhatók, mint a távolságtartás vagy az izoláció" - tette hozzá.
Eltérő politika országról országra
Ennek ellenére ellentmondásos az egyes országok hozzáállása a maszkviseléshez. Joe Biden Amerikában a vírus elleni küzdelem fontos pillérévé tette a maszkviselést, mellyel kapcsolatban ellenállásba is ütközött. Európában is a maszkviselés lett a norma még akkor is, amikor már enyhült a nyomás az egészségügyön. Spanyolországban maszkviselést írnak elő, ha a távolságtartás nem lehetséges. Franciaország nemrégiben feloldotta a kültéri maszkviselésre vonatkozó előírást, de a zárt terekre vonatkozó szabály továbbra is érvényben marad. Az olaszok is kötelesek eltakarni az arcukat zárt térben vagy tömegközlekedési eszközökön, a kültéri maszkviselésre vonatkozó előírást mostanra feloldották.
Angliában ugyanakkor annak ellenére, hogy nyár óta megugrott az esetek száma, már nem írják elő, hogy az emberek bárhol is takarják el az arcukat, Boris Johnson brit miniszterelnök személyes döntésre bízza a dolgot.
Ha muszáj, felvesszük
A szakértők szerint egyértelműen azon múlik, hogy az emberek viselnek-e maszkot, hogy ezt kötelezővé teszik-e számukra.
"Egy magatartásforma kötelezővé tétele segít jelezni, hogy az fontos.
A maszk viselése olyan viselkedés, amelyet valóban a társadalmi normák vagy a társak nyomása befolyásol, így olyan környezetben, ahol a maszkviselés már nem kötelező, ez befolyásolhatja az embereket abban, hogy ne viseljenek maszkot.
Ezt jól illusztrálja az, amikor bejelentették, illetve eltörölték a kötelező maszkviselést az Egyesült Királyságban" - mondja Ivo Vlaev, a Warwicki Egyetem viselkedéstudományi professzora, megjegyezve, hogy tavaly gyorsan elterjedt a maszkok használata, és ugyanilyen hirtelen csökkent július óta, amikor a szabályt eltörölték. Ha egy ország következetes a maszkviseléssel kapcsolatosan, az szokássá képes tenni a maszkviselést. Emellett hiába kérik az emberektől, hogy hordjanak maszkot egy következő kitörés megelőzésére, ha a döntéshozók nem tesznek így, egészen másféle példát mutatva.
Elfelejtjük, ha nem gyakoroljuk
"Ahogy csökken a maszkot viselők száma, úgy csökken a hatóságok képessége a maszkokra vonatkozó előírások betartatására" - mondta Robert Dingwall, a Nottingham Trent Egyetem társadalomtudományi professzora. Ez a gondolkodásmód vezette a legtöbb uniós országot abban, hogy hosszabb és esetenként szigorúbb maszkokra vonatkozó intézkedéseket írjon elő.
"Az emberek meg fognak tanulni egy új viselkedést, a maszkviselést, mielőtt elfelejthetnék azt és újra meg kellene tanulniuk. Ez kihívásnak bizonyulhat, mivel sokan megszokhatták már a maszkok nélküli életet" - mondja Williams.
