Nemcsak országos, hanem városi szinten is érdemes értékelni, hol mennyire kezelték hatékonyan a koronavírust: a fertőzési adatoknál és a maszkviselési szabályoknál komolyabb mélységbe tekintő szempontrendszer alapján született meg most 114 nagyváros, köztük Budapest felvonultatásával egy rangsor.

A CNBC cikke ismerteti a londoni Deep Knowledge Analytics listáját, amelyben öt változó mentén állították sorrendbe a városokat. A szempontok a következők voltak: gazdasági ellenálló-képesség, kormányzás, egészségügyi ellátás, karantén és vakcinázás.

Budapest a 35. lett

A sorrend felállításához 8200 adatpontot elemeztek a cég munkatársai, ezekben figyelembe vették a kötelező karantén hosszától a leginkább érintett szektorokban felajánlott gazdasági csomagokat is. Végül a top 50 város sorrendjét hozták nyilvánosságra, amelyek közt a 35. helyen sorolják fel Budapestet. Az első három helyre Abu-Dzabi, Szingapúr és Szöul kerültek.

Természetesen a listán előkelő helyen szereplő településeken élők közül sokan nem értenek egyet városuk jó helyezésével: a koronavírussal kapcsolatos biztonsági intézkedésekkel és oltási kötelezettségek dühöt és zűrzavart váltottak ki sok helyen a világon, a helyzet Európában és az Egyesült Államokban nagyszabású tiltakozásokhoz, Ázsia és Ausztrália egyes részein pedig úgynevezett zéró Covid stratégiák tagadásához vezettek.

Míg Szöulban és Abu-Dzabiban nőtt a kormányzattal való elégedettség aránya, addig a jelentés szerint az elemzett városok 80 százalékában visszaesett a világjárvány alatt.

A városok átlagpontszáma 55,36 volt 100 pontból,

ami azt jelzi, hogy minden városnak van hová fejlődnie - mondta Alekszej Cresniov, a DKA igazgatója.

Tanulságok a jól teljesítőktől

Cresniov szerint a listán előkelő helyet elfoglaló városok általában korán és gyorsan cselekedtek. A jelentés szerint azok az országok, ahol a közelmúltban bekövetkezett egészségügyi válságok miatt válaszlépéseket terveztek - például Szingapúr, Dél-Korea és az Egyesült Arab Emírségek -, jobban felkészültek. Olaszország ezzel szemben rendelkezett világjárványtervvel, de nem hajtotta végre azt - mondta Cresniov.

A lista élén azok a városok álltak, amelyek már rendelkeztek a szerződéskövetéshez, a telemedicinához és a védőoltások terjesztéséhez kapcsolódó technológiával, vagy gyorsan tudtak ilyet fejleszteni.

A tekintélyelvű kormányokkal rendelkező országok és a világjárvány leküzdésére szigorú intézkedéseket bevezető államok nagyvárosai szintén előkelően szerepeltek a rangsorban, bár a helyzet alakulásával szükségessé vált az egyensúly megteremtése.

A későbbi szakaszokban a legfontosabb dolog az egyensúly volt a lezárások és a lakosság erőforrásainak védelmezése között, mondta Cresniov, hozzátéve, hogy a lezárások a gazdasági és pszichológiai károk növekedésével kezdtek kudarcot vallani.

A helyi önkormányzatokban bízó lakosság jobban helyt állt a koronavírus elleni küzdelemben. Ez nyilvánvaló Abu-Dzabiban és általában Ázsiában, ahol amikor a kormány azt mondta, hogy világjárvány van, és maradjanak otthon, az emberek engedelmeskedtek. Ezzel szemben a jelentés szerint a bizalom hiánya akadályozta a világjárványra adott válaszlépéseket Hongkongban, Oroszországban és a nyugati liberális demokráciákban, például az Egyesült Államokban, Kanadában és számos európai országban.

Kevesen laposították el a görbét

A jelentés további megállapításai a következők voltak:

• a világjárvány világszerte a nemzeti kormányok és az önkormányzati hatóságok közötti gyenge koordinációra mutatott rá,
• egyetlen város sem rendelkezett olyan egészségügyi kapacitással, amely a világjárvány okozta hatalmas megbetegedési hullámok kezeléséhez szükséges lett volna,
• a városok csupán 10%-a készített jól átgondolt terveket a polgárok és a vállalkozások gazdasági támogatására, a jó példák közt van Berlin, London és Torontó,
• csak a városok negyedében sikerült ellaposítani a járványgörbét,
• 17 százalékában a településeknek sikerült jól átgondolt járványkezelési tervet létrehozni,
• a jelentés szerint a világ országai inkább egyénileg, mint közösen reagáltak a világjárványra.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!