Infostart.hu
eur:
380.26
usd:
324.5
bux:
125698.39
2026. március 2. hétfő Lujza
Előkészítik a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját második adag oltásához a Napfény Otthon Kiemelten Közhasznú Alapítvány VIII. kerületi idősek otthonában 2020. február 6-án.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Új kutatás: ennyire véd két oltás

Több mint 51 ezer ember adatait elemezték, a kockázatok között nagy a különbség.

Jóval kisebb a valószínűsége annak, hogy a Covid-19 vagy szövődményeibe belehal az, aki megkapta az új koronavírus elleni oltás mindkét adagját, mint az, akit egyáltalán nem oltottak be vagy csak egy adagot kapott - mutatta ki az angol statisztikai hivatal (ONS).

2021 januárja és júliusa között történt több mint 51 ezer, Covid-19 okozta angliai elhalálozásból csupán 256 - 0,5 százalék - volt az olyan beteg, aki az oltás mindkét adagját felvette, többségük olyan ember volt, akinek az egészségére nagy kockázatot jelentenek a Covid-19 szövődményei - adta hírül a BBC News honlapja.

Ezek az adatok azt mutatják, hogy az oltások jól védenek a betegségektől és az elhalálozástól - közölték a szakemberek.

"Elemzéseink azt mutatják, hogy sajnos történtek elhalálozások a Covid-19 miatt olyan emberek körében, akiket teljes körűen beoltottak. Ugyanakkor azt találtuk, hogy a Covid-19 okozta halálozás kockázata jóval kisebb a teljes körűen beoltottak körében, mint az oltatlanok esetében" - idézte Julie Stanborought, az ONS kutatóját a BBC honlapja.

Azok között, akik meghaltak Covid-19-ben vagy a szövődményeiben az oltás mindkét adagjának felvétele után, 13 százaléka volt az immunhiányos beteg, 61 százalék volt férfi és több mint 75 százalékuk volt olyan, akire valamilyen krónikus betegség miatt súlyos kockázatot jelent az új koronavírus-fertőzés.

Az Egyesült Királyságban a 16 éven felettiek 80 százaléka már megkapta az oltás mindkét dózisát, mintegy 90 százalékuk legalább egy oltást kapott.

Címlapról ajánljuk
„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

Harminchárom magyart egy katari repülőgépről szállítottak le a közel-keleti háború kitörése miatt, és mindannyian a rakétatámadásokkal sújtott ország fővárosában, Dohában ragadtak. Nem tudni, mikor jöhetnek haza, állítólag szombatig is eltart a légtérzár. Az InfoRádió a csoport egyik vezetőjét, Veres Nórát, a Haris Travel Club utazásszervezőjét kérte tájékoztatásra.

Orbán Viktor: műholdfelvételeink vannak arról, hogy működőképes a Barátság kőolajvezeték

Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs. Felszólítom Zelenszkij elnököt, hogy azonnal indítsa újra az olajszállításokat – írta Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Irán sarokba szorult: a rezsim túlélésre játszik, de nagyon szűk a mozgástere

Irán sarokba szorult: a rezsim túlélésre játszik, de nagyon szűk a mozgástere

Az egész világ Iránra figyel. A hétvégi katonai eszkaláció és az azt követő piaci reakciók ismét rámutattak arra, hogy az ország nem csupán regionális szereplő, hanem a globális biztonsági architektúra egyik érzékeny csomópontja is. Ami Teheránban és a Hormuzi-szoros térségében történik, az egyszerre biztonságpolitikai és energiapolitikai kérdés – hatása pedig messze túlterjed az öböl menti országokon, és a globális piacokat sem hagyja érintetlenül.  Elég egy pillantást vetni a hétfő reggeli szalagcímekre: „A Közel-Kelet ismét lángba borítja az olajpiacot”, „Feszültség a Hormuzi-szorosban – a világ energiaellátásának ütőere veszélyben”. Az ilyen és ehhez hasonló címek a bizonytalanság narratíváját erősítik. A kérdés azonban nem csupán az, mi történik – hanem az is, hogy mindez mit jelent Irán számára. Vegyük sorra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×