Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Queensland állam, 2017. április 10.Az Ausztrál Kutatási Tanács Excellence for Coral Reef Studies Központja által közreadott dátumozatlan képen a megfigyelést végző repülőgép árnyéka vetül az ausztráliai Nagy Korallzátony sérült koralljaira Queensland államban. Egy levegőből végzett vizsgálat 2017 áprilisában közreadott eredménye szerint korábban sohasem látott korallfehéredés sújtja a Nagy Korallzátony északi és középső harmadát. (MTI/EPA/ARC Centre Coral Reef Studies/Ed Roberts)
Nyitókép: MTI/EPA/ARC Centre Coral Reef Studies/Ed Roberts

Egyedülálló térkép készült el

Elkészült a világ korallzátonyait rögzítő és monitorozó átfogó atlasz több mint kétmillió műholdas felvétel segítségével - közölte az Arizonai Állami Egyetem.

A Microsoft társalapítójáról, Paul Allenről elnevezett Allen Coral Atlas program műholdalapú globális térképe átfogó és példa nélküli módon ad képet a korallzátonyok változásairól, az ökoszisztémák megőrzése és a gyors reagálás szempontjából fontos információkat szolgáltatva a tudósoknak, döntéshozóknak, politikusoknak és a zátonyokat gondozó hatóságoknak, közösségeknek.

Ez az első ilyen nagyfelbontású térkép, mely a felhasználókat részletes információval látja el a helyi korallzátonyokról, beleértve a korallokon kívül egyéb tengeralatti struktúrákat is, mint a homok, a kőzet, a növényzet.

A térkép készítői ötven méteres mélységig vizsgálták az érintett területeket,

a projekt 2017-ben indult.

A projekt legnagyobb eredménye, hogy egységes képet ad a teljes korallzátonybiomról - mondta Greg Asner, az Allen Coral Atlas ügyvezető igazgatója, az Arizonai Állami Egyetem globális kutatási központjának vezetője. Kifejtette, hogy több száz, terepmunkán dolgozó munkatárs működött közre, akik helyi információkat szolgáltattak a zátonyokról, így a műholdakat és a szoftvereket a megfelelő régiókra tudták irányítani.

Asner szerint a világ korallzátonyainak mintegy háromnegyedét nem térképezték fel ilyen mélységig, sok korallzátonyt pedig semmilyen mértékben sem.

Az atlasz része egy korallfehéredést monitorozó rendszer is, ez azokat a korallokat vizsgálja, amelyek stressznek vannak kitéve a globális felmelegedés és egyéb tényezők miatt.

A világ korallzátonyai folyamatosan fehérednek. Az óceánok vizének melegedésével, szennyezettebbé és savasabbá válásával az egyes klímamodellek szerint 2050-re a zátonyok koralljaik akár 70-90 százalékát elveszíthetik. Eddig nem létezett olyan világszintű rendszer, amely képes megfigyelni ezeket a súlyos stresszhatás alatt álló életközösségeket.

A műholdak nagyfelbontású műszereik segítségével észlelik a zátonyok fényességében bekövetkező változásokat. Egy algoritmus segítségével állapítják meg, hogy a zátony stresszhatás alatt van vagy épp ellenáll a tengeri hőhullámoknak.

Ez a módszer segíthet abban, hogy a tudósok először lássák, hol, milyen mértékben alakult ki a korallfehéredés és ahol nem, ott azonosítani tudják az ellenálló fajokat. "A rendszer ökológusaink, távérzékeléssel foglalkozó tudósaink, szoftverfejlesztők és sok más munkatárs éveket át tartó munkájának eredménye" - mondta korábban Paulina Gerstner, az Allen Coral Atlas programigazgatója.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×