eur:
408.02
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Fotó: Norman Kuring, NASA GSFC / VIIRS / Suomi NPP
Nyitókép: Norman Kuring, NASA GSFC / VIIRS / Suomi NPP

Mindent eldöntő hatása lehetett a Föld lelassulásának

A Föld hosszabbá váló napjai indították el az oxigén mennyiségének megugrását egy új elmélet szerint: a bolygó lelassult, ezért váltak a napok hosszabbá.

A hétfőn a Nature Geoscience című tudományos lapban bemutatott tanulmány szerint a hosszabb, folyamatos nappali fény hatására egy különös baktérium rengeteg oxigént kezdett termelni, ezzel lehetővé téve a ma ismert élet létrejöttét.

A Huron-tó egy víz alatti víznyelőjében talált ragacsos, bűzös, lila baktériumot vizsgálták a kutatók laboratóriumi körülmények között. Arra jutottak, hogy minél több folyamatos fényt kaptak a mikrobák, annál több oxigént termeltek.

A tudomány egyik nagy rejtélye az a kérdés, hogyan vált a Föld minimális oxigénnel rendelkező bolygóból a mai, belélegezhető levegővel rendelkező planétává. A kutatók régóta úgy vélték, hogy a cianobaktériumoknak köze lehet a folyamathoz, de egyelőre nem tudják, mi indította el az úgynevezett nagy oxigenizációs eseményt (Great Oxygenation Event, GOE).

A szakértők szerint a Föld forgásának lassulásával fokozatosan megnövekedett a napok hossza hat óráról a jelenlegi 24 órára, ami kulcsfontosságú volt a cianobaktériumok számára.

Mintegy 2,4 milliárd éve olyan kevés oxigén volt a Föld légkörében, hogy semmilyen ma ismert állat vagy növény nem létezhetett. Ehelyett sok mikroba széndioxidot lélegzett be, ebből a cianobaktériumok pedig oxigént termeltek - ez a fotoszintézis legkorábbi formája.

Kezdetben nagyon kevés volt, de mintegy 400 millió év alatt a Föld légkörében a mai mennyiség egytizedére emelkedett az oxigén mennyisége, ami hatalmas ugrás. Ez a növekedés elegendő volt, ahhoz, hogy a növények és állatok fejlődni kezdjenek és újabb növények csatlakozzanak az oxigéntermeléshez - mondta Judith Klatt, a németországi Max Planck Intézet kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Brian Arbic, a Michigani Egyetem óceánkutatója a Föld árapályerőit vizsgálta és azt, hogy ezek miként lassítják a Föld forgását. A kutató felfigyelt arra, hogy a forgás lassulása egybeesik a nagy oxigenizációs eseménnyel.

Az amerikai és német kutatók elméletüket olyan baktériumokkal tesztelték, amelyek hasonlatosak a 2,4 milliárd évvel ezelőtt a Földön megtalálhatókhoz. A Kanada és az Egyesült Államok határán lévő Huron-tóban rejlő, 24 méter mély víznyelőben élő lila és fehér cianobaktériumokat használták a vizsgálatokhoz.

Búvárok hozták fel a zselés, záptojásra emlékeztető szagú baktériumokat. Klatt és kollégái változó mennyiségű fénynek tették ki őket és arra jutottak, hogy a hosszantartó folyamatos fény hatására több oxigént termeltek a baktériumok.

A tanulmány szerzői hangsúlyozták: ez csak egy, de egy lehetséges magyarázat a Föld oxigénszintjének növekedésére.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×