Infostart.hu
eur:
365.39
usd:
317.09
bux:
146563.2
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Young people with face masks back at work in office after coronavirus quarantine and lockdown.
Nyitókép: Halfpoint/Getty Images

A delta variáns alapjaiban változtatja meg a járványhelyzetet és az eddigi képünket a pandémiáról

A delta variáns nem az első változó, amely újraírta a koronavírus-világjárványról kialakított képünket: uniós adatok szerint Európában is egyre jobban tör előre a vírustörzs, megemelve a fertőzésszámokat.

Ha egyetlen adatban kellene megfognunk, mit jelent a delta varáns Európára nézve, a 100 ezer főre eső friss fertőzések száma árulkodó lehet. Míg július legelején mindössze 51,6 eset jutott 100 ezer főre, addig a július 11-ével végződő hétre ez 89,6-ra emelkedett.

Az európai járványügyi központ, az ECDC jelenlegi becslése szerint ez az adat meredeken nőhet még, egészen 622,9 esetig, a halálozási ráta pedig 10,5 lehet egymillió főre vetítve.

Mindent letarol

Daniel M. Altmann immunológus a Euronewsnak adott nyilatkozatában arról beszél, hogy a delta kétségkívül alapjaiban változtatja meg az európai járványhelyzetet is: ezt azzal éri el, hogy képes megfertőzni olyan oltottakat, akiknél gyengébb immunitás alakult ki, illetve a fiatalabbakat fertőzi, akiknél jóval több tünetes esetet okoz, mint bármelyik korábbi variáns. Az ECDC becslése szerint

augusztus végére már a kontinensen bekövetkezett megfertőződések 90 százalékáért ez a variáns fog felelni,

ráadásul a jelenleg rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint az egy adaggal oltottak is veszélyben vannak.

A nyár folyamán a még oltatlan fiatalok körében tud elterjedni, aminek következményeként a veszélyeztetettek körében is emelkedhet a megfertőződések, a súlyos esetek és a halálozások száma.

Két oltás elég lehet

Két adag oltás ugyanakkor mai ismereteink szerint megfelelő szintű védelmet nyújt a delta variánssal szemben is: a probléma az, hogy

Európában nagyon sokan vannak a még csak részben immunizáltak. Az ő érdekükben fontos megtartani járványügyi korlátozásokat a vírus terjedésének megfékezésére.

Altmann professzor arról is beszélt a Euronews kérdésére, hogy nem tartja jó ötletnek azt, ahogyan Nagy-Britannia most szabadon engedte a deltát annak ellenére sem, hogy a halálozások és a súlyos esetek száma nem ugrott meg jelentősen. "A helyzet nyomást gyakorol az egészségügyi ellátórendszerre, miközben a vírus emberek millióinak tüdejében osztódik. Ez új hosszú covidos eseteket és variánsokat egyaránt termel" - mondta.

Előnyöket kapjanak az oltottak

Az ECDC szerint a legfontosabb tennivaló jelenleg az, hogy az oltási programok továbbra is ütemesen haladjanak előre, a második adagokat pedig a lehetséges legrövidebb intervallumon belül adják be mindenkinek.

Az oltás kötelezővé tételét sem utasítják el mereven: egyes szektorokban, például

az egészségügyben kifejezett hasznát látják a kötelezőségnek,

azzal a kitétellel, hogy az általános kötelezővé tételnek lehetnek negatív következményei is, amelyeket egy ilyen döntés meghozatala előtt mindenképpen figyelembe kell venni.

Altmann professzor az oltottak részére nyújtott előnyökben látja inkább a vakcina felvételére való hajlandóság növelésének lehetőségét: ha csak oltottan juthatnak el a fiatalok pubokba vagy klubokba, az számukra fontos szempont lehet a döntésben.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Péntektől fellélegezhetünk, de komoly tanulságokat kell levonni.

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

A Mol a 2022-es energiaválság óta nem látott teljesítményt nyújtott az idei második negyedévben. A feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredménye jócskán meglepte az elemzőket – a bombateljesítmény elsősorban a rekord szintre ugró marzsoknak volt köszönhető, de a termékkihozatal normalizálódása és az orosz olaj újbóli érkezése is segített. Az Upstream is több éve nem látott eredményt szállított, összességében pedig története harmadik legerősebb negyedévét zárta a Mol: a legfontosabb eredménysoron 27 százalékkal, nettó profitban pedig közel 60 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Megnéztük, miből jött össze a váratlanul nagy dobás, és mennyire fenntartható a kiugró teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×