12 °C
A tizenkét év fölötti gyermekek oltása már lehetségessé vált azáltal, hogy a korosztályon elvégezték az ehhez szükséges klinikai teszteket: jelenleg a tizenkét év alattiakkal kapcsolatos kutatási eredményekre várunk. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor egyre inkább tapasztalható a szülők oltásellenessége világszerte, írja a MedicalXpress. Az MMR-oltással kapcsolatosan terjedő tévhitek hosszú évek óta az autizmussal kapcsolják össze a vakcinát, ezért fontos odafigyelni arra, amit a szülők gondolnak a koronavírus elleni oltásokról.
A nők kritikusabbak
Amerikai kutatások szerint az anyák hajlamosabbak tétovázni az oltásokkal kapcsolatosan, mint az apák: érdekesség, hogy mindeközben kanadai és amerikai adatok szerint a nők inkább felveszik az oltásokat, mint a férfiak. Mindez arra is utalhat, hogy bár sok anya aggódik, amikor gyermeke beoltásával kapcsolatban kell döntéseket hoznia, a végeredmény mégis az lesz, hogy beoltatja őt.
Ez Magyarországon elméletben sokkal kevésbé releváns kérdés, mivel a csecsemő- és gyermekkori oltások java kötelezően adandó, tehát nem szükséges azokhoz a szülőtől hozzájárulást kérni. Egyes oltások - mint a rota elleni vakcinák, vagy a meningococcus B elleni oltás - ugyanakkor választhatók, és jelenleg nem utal arra semmi sem, hogy az új koronavírus elleni oltás ne választandóként kerülne majd be az oltási sorba akkor, amikor az engedélyen túl a hazai immunizáció lehetőségei is adottak lesznek.
Más, mint a többi oltás
A legtöbb oltásellenes felnőttet immunizálták azokkal a vakcinákkal gyermekként, amelyeknek összetevői vagy mellékhatásai miatt jelenleg aggodalmaskodik. A koronavírus elleni oltás azonban eltér a csecsemő- és gyermekkorban beadott vakcináktól abban, hogy a szülők és a gyermekek beoltását nem évtizedek, hanem hónapok választják el egymástól. Azt hihetnénk, aki felvette a vakcinát, az egyértelműen beadatni tervezi azt gyermekének is, de egy amerikai kutatás mást mutat.
Az oltott felnőttek ötöde akarja csak gyermekét is immunizálni,
aminek sok oka lehet. Azt hihetik, a gyerekek nem kapják el a koronavírust, esetleg meddővé válnak az oltástól: a valóság az, hogy a gyerekek is megbetegedhetnek tőle, de meddővé biztosan nem válhatnak. A szülők lehet, hogy el akarják kerülni az őket érő mellékhatásokat gyermekük esetében, illetve ha a neki beadott oltás más lesz, mint amit a szülők kaptak, az is aggodalommal töltheti el őket.
Komplex kérdéskör
Ettől függetlenül a védtelen gyermekeket nevelő immunizált szülők kapcsán új, sürgető etikai kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy miként tartjuk egyensúlyban az egyéni jogokat és a társadalmi felelősséget.
Ha az oltatlanok csoportjában a gyerekek felülreprezentáltak, az aggasztó lehet:
biztos, hogy a tiszta, transzparens kommunikáció sokat segíthet az aggályok leküzdésében, ahogyan azt a pandémia során már sokszor láthattuk. A szülők bizalmát nem lehet olyan kommunikációval megnyerni, amilyen például az AstraZeneca oltását övezte.
Látni kell azt is, hogy olyan okai is lehetnek az oltásellenességnek, mint az, hogy az elnyomott rétegek korábban egyszerűen nem mondhattak nemet egy oltásra, most viszont már ennek is eljött az ideje. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a koronavírus elleni oltás elfogadásával kapcsolatos helyzet nagyon komplex: az egyes területeket célozva lehet csak bizalmat kiépíteni.
