Infostart.hu
eur:
365.48
usd:
317.19
bux:
146563.2
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Kanyaró elleni védőoltást ad be egy Fülöp-szigeteki gyereknek egy otthonlátogató védőnő Manila szegénynegyedében 2019. február 16-án. A cseppfertőzéssel terjedő betegség az utóbbi hetekben mintegy hatvan ember halálát okozta Luzon szigetén és a Visayan-szigeteken, az áldozatok többsége négyéves kor alatti gyermek.
Nyitókép: MTI/AP/Bullit Marquez

A szülők oltásellenessége lehet az immunizációs programok következő kihívása

Egészen a közelmúltig nem tartották igazán veszélyesnek az új koronavírust a gyerekekre: a felnőttek oltása után azonban mostanra részben a gyerekekére került át a fókusz.

A tizenkét év fölötti gyermekek oltása már lehetségessé vált azáltal, hogy a korosztályon elvégezték az ehhez szükséges klinikai teszteket: jelenleg a tizenkét év alattiakkal kapcsolatos kutatási eredményekre várunk. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor egyre inkább tapasztalható a szülők oltásellenessége világszerte, írja a MedicalXpress. Az MMR-oltással kapcsolatosan terjedő tévhitek hosszú évek óta az autizmussal kapcsolják össze a vakcinát, ezért fontos odafigyelni arra, amit a szülők gondolnak a koronavírus elleni oltásokról.

A nők kritikusabbak

Amerikai kutatások szerint az anyák hajlamosabbak tétovázni az oltásokkal kapcsolatosan, mint az apák: érdekesség, hogy mindeközben kanadai és amerikai adatok szerint a nők inkább felveszik az oltásokat, mint a férfiak. Mindez arra is utalhat, hogy bár sok anya aggódik, amikor gyermeke beoltásával kapcsolatban kell döntéseket hoznia, a végeredmény mégis az lesz, hogy beoltatja őt.

Ez Magyarországon elméletben sokkal kevésbé releváns kérdés, mivel a csecsemő- és gyermekkori oltások java kötelezően adandó, tehát nem szükséges azokhoz a szülőtől hozzájárulást kérni. Egyes oltások - mint a rota elleni vakcinák, vagy a meningococcus B elleni oltás - ugyanakkor választhatók, és jelenleg nem utal arra semmi sem, hogy az új koronavírus elleni oltás ne választandóként kerülne majd be az oltási sorba akkor, amikor az engedélyen túl a hazai immunizáció lehetőségei is adottak lesznek.

Más, mint a többi oltás

A legtöbb oltásellenes felnőttet immunizálták azokkal a vakcinákkal gyermekként, amelyeknek összetevői vagy mellékhatásai miatt jelenleg aggodalmaskodik. A koronavírus elleni oltás azonban eltér a csecsemő- és gyermekkorban beadott vakcináktól abban, hogy a szülők és a gyermekek beoltását nem évtizedek, hanem hónapok választják el egymástól. Azt hihetnénk, aki felvette a vakcinát, az egyértelműen beadatni tervezi azt gyermekének is, de egy amerikai kutatás mást mutat.

Az oltott felnőttek ötöde akarja csak gyermekét is immunizálni,

aminek sok oka lehet. Azt hihetik, a gyerekek nem kapják el a koronavírust, esetleg meddővé válnak az oltástól: a valóság az, hogy a gyerekek is megbetegedhetnek tőle, de meddővé biztosan nem válhatnak. A szülők lehet, hogy el akarják kerülni az őket érő mellékhatásokat gyermekük esetében, illetve ha a neki beadott oltás más lesz, mint amit a szülők kaptak, az is aggodalommal töltheti el őket.

Komplex kérdéskör

Ettől függetlenül a védtelen gyermekeket nevelő immunizált szülők kapcsán új, sürgető etikai kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy miként tartjuk egyensúlyban az egyéni jogokat és a társadalmi felelősséget.

Ha az oltatlanok csoportjában a gyerekek felülreprezentáltak, az aggasztó lehet:

biztos, hogy a tiszta, transzparens kommunikáció sokat segíthet az aggályok leküzdésében, ahogyan azt a pandémia során már sokszor láthattuk. A szülők bizalmát nem lehet olyan kommunikációval megnyerni, amilyen például az AstraZeneca oltását övezte.

Látni kell azt is, hogy olyan okai is lehetnek az oltásellenességnek, mint az, hogy az elnyomott rétegek korábban egyszerűen nem mondhattak nemet egy oltásra, most viszont már ennek is eljött az ideje. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a koronavírus elleni oltás elfogadásával kapcsolatos helyzet nagyon komplex: az egyes területeket célozva lehet csak bizalmat kiépíteni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Péntektől fellélegezhetünk, de komoly tanulságokat kell levonni.

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

A Mol a 2022-es energiaválság óta nem látott teljesítményt nyújtott az idei második negyedévben. A feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredménye jócskán meglepte az elemzőket – a bombateljesítmény elsősorban a rekord szintre ugró marzsoknak volt köszönhető, de a termékkihozatal normalizálódása és az orosz olaj újbóli érkezése is segített. Az Upstream is több éve nem látott eredményt szállított, összességében pedig története harmadik legerősebb negyedévét zárta a Mol: a legfontosabb eredménysoron 27 százalékkal, nettó profitban pedig közel 60 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Megnéztük, miből jött össze a váratlanul nagy dobás, és mennyire fenntartható a kiugró teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×