Ha az egyik helyiségben koronavírusos személy jelenik meg, és elkezdi kilélegezni az aeroszolok felületén utazó részecskéket, a szomszédos szobában már fél óra múlva jelentős mennyiségben jelenik meg a vírus, és másfél órán át ez is marad a helyzet, állapította meg a kutatás.

Az épületek egészére figyeltek

Leon Pease, a kutatás vezetője arra mutatott rá, hogy más vizsgálatokban csak egy helyiség levegőjét vizsgálták, az épületben esetlegesen megtalálható további termekkel pedig nem foglalkoztak. A gyors légcsere pedig a több helyiséggel rendelkező épületek esetében hamarabb emeli meg a többi helyiségben a vírus koncentrációját, mint ahogyan az egyébként történne,

A kutatók azt modellezték, mi történik akkor, ha egy koronavírusos beteg öt percen át köhög egy három helyiségből álló épület egyik szobájában (lásd fenti képünket). A szimulációhoz öt mikron méretű részecskékkel dolgoztak. Három változóval dolgoztak: különböző szűrési szintekkel, a kültéri levegő különböző beépülési sebességével az épület levegőellátásába, illetve a szellőzés vagy a levegőáramlás eltérő sebességével.

Van, ami segít

Ami a friss levegő a rendszerbe vezetését illeti: nem meglepő eredmény, hogy minél több külső levegőt adtak az épületben keringetett levegőhöz, annál jobban csökkent a megfertőződés rizikója.

Amennyiben a belső levegő 33 százalékának megfelelő mennyiségű friss levegőt vezettek be a rendszerbe, az 20 százalékkal csökkentette a megfertőződés esélyét,

feltételezve, hogy a kinti levegő tiszta és vírusmentes.

Az erősebb szűrőrendszer használata hasonló eredménnyel járt: minél hatékonyabba szűr egy szűrő, annál jobban csökken a megfertőződés esélye:a leggyengébb szűrő 20, a legerősebb ugyanakkor 93 százalékkal csökkentette a szomszédos szobában megjelenő virális részecskék számát.

De van, ami veszélyt jelent

A legmeglepőbb eredménnyel a levegőcsere gyorsítása járt: amennyiben a szellőztetőrendszer óránként tizenkétszer cserélte ki a levegőt egy helyiségben, akkor bár ott 75 százalékkal csökkent a megfertőződés esélye, perceken belül megjelent a vírus a szomszédos szobában. Ennek hatására a megfertőződés esélye tízszer akkorává vált, mint amilyen kevés levegőcsere esetén volt.

Pease szerint egy épület szellőztetésének megtervezésében épp ezért sokféle faktort kell figyelembe venni: az ott tartózkodók számát és elhelyezkedését, az épület méretét és a helyiségek számát. Érdemes mérlegelni olyan tényezőket is, mint hogy bár mind az erősebb szűrők használata, mind a külső levegő nagyobb mennyiségének a rendszerbe vezetése energiafelhasználást növel, a szűrés általában kevésbé növeli a költségeket, mint a külső levegő hűtése vagy fűtése.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!