Beoltott egészségügyi dolgozók körében végezték a felmérést, melyben az első adag beadását követően kialakuló védettséget két hét elteltével mérték föl, közel négyezer ember körében december 14. és március 13. között. Egyikük sem esett át dokumentált koronavírus-fertőzésen az oltás beadását megelőző időszakban. Oltatlanokat is bevontak a kutatásba. A második adag beadását követően két héttel mérték fel újra a védettséget: az ekkor kapott eredmény bizonyította, hogy két adag nagyobb védelmet ad, mint egy, mivel az 90 százalékosra szökött föl, írja a NBC.

A 3950 egészségügyi dolgozó közül 2479 kapta meg mindkét adagot az oltásból, 477 pedig az elsőt. A fertőződési arány 0,04 százalék volt a beoltottak körében, szemben a vakcinát nem kapóknál észlelt 1,38 százalékos aránnyal.

A pozitív tesztet produkálók közül nyolcan az első dózist kapták meg, hárman pedig a másodikat is. 33 esetet nem vettek figyelembe, ugyanis az immunstátusz nem volt egyértelmű. A fertőzöttek több mint 87 százalékának jelentkeztek tüneteik is, és 23 százalék fordult orvoshoz. Két beteg került kórházba, ám halálos áldozat nem volt.

"Az eredmények arra utalnak, hogy az engedélyezett mRNS-vakcinák hatékonyan megelőzik a SARS-CoV-2 fertőzés kialakulását valós körülmények között az aktív korú népességben, tünetektől függetlenül"

- kommentálta a CDC az eredményeket.

A megállapítás abba az irányba változtathat a jelenlegi amerikai vakcinázási gyakorlaton, hogy a brithez hasonlóan inkább az egy adaggal való beoltás priorizálása felé mozduljanak, kitolva a második adag vakcina beadását. Ez segít felgyorsítani a vakcinázást. Magyarországon is nagyobb intervallumot hagynak ki már két adag Pfizer-oltás beadása között, mint az eredetileg a gyártó által javasolt három hetes intervallum: öt hetet várnak azzal, hogy a második adagot is megkapják az érintettek.

Így épül fel a testben a védelem a két dózis hatására

Paul Offit, az amerikai gyógyszerengedélyeztetési hivatal egyik tagja úgy fogalmazott: összességében jó hír, amit a CDC kiderített, ugyanakkor aggódik amiatt, hogy az első adaggal elérhető jó eredmények hírének hatására lesznek olyanok, akik nem mennek el felvenni a második adagnyi vakcinát. Tapasztalata szerint

tartósabbnak bizonyult az oltás nyújtotta védelem, hogyha az emlékeztető adagot is beadják.

Úgy fogalmazott: nem véletlenül kétadagosak ezek az oltások, mivel

• a második adag beadásának hatására növekedik mintegy tízszeresére a neutralizáló antitestek (a vérben keringő és a vírust megölő antitestek) kínálta védelem.
• Ráadásul, ami talán még fontosabb, a tudósok úgynevezett T-sejteket is észleltek (az immunválasz másik fontos részét adó védekezési rendszer, amely a fertőzött sejteket pusztítja és gyulladást szabályozó anyagot termel, valamint segíti az antitestek munkáját), és ez utóbbi általában hosszabb ideig tartó immunitást biztosít.

A variánsokkal szembeni védelem, illetve az enyhe tünetekkel járó megbetegedés kivédése ugyanakkor még kérdéses a szakember véleménye szerint.

Az Amerikai Egyesült Államokban eddig összesen 145 millió adagnyi oltást adtak be, 51,6 millió ember már teljeskörűen védett a betegségtől. Ez a népesség 15,72 százalékát jelenti. Jelenleg a Pfizer és a Moderna vakcinája mellett a Janssen oltása rendelkezik használati engedéllyel az országban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!