Egy évvel Budapest ostroma után, éppen 75 éve "érintette meg" Magyarország, jelesül Bay Zoltán fizikaprofesszor (1900-1992) és csapata a Hold felszínét kibocsátott radarhullámok segítségével, forradalmian új mérési technikával - írja az Újpest Média a Tungsram gyár közlésére hivatkozva.
A háború után mostoha körülmények között elvégzett, világhírű kísérlet a magyar űrtevékenység és a nemzetközi radarcsillagászat kezdetét is jelenti.
„A Bay Zoltán vezette sikeres holdradarkísérlet nyomán ma az 1946-os évet tekintjük a magyar űrtevékenység kezdetének” – emeli ki az évforduló kapcsán dr. Frey Sándor csillagász. , hozzátéve, hazánk 2015 óta az Európai Űrügynökség teljes jogú tagállama, űrtevékenységünk pedig az elmúlt években újabb fellendülésnek indult.
A radarcsillagászat a naprendszer egyes égitesteire bocsátott, majd azokról visszaverődő rádióhullámok segítségével igyekszik felfedni azok tulajdonságait
„Bay és csapata a szovjet hadsereg által leszerelt gyárban, a semmiből vitte tovább a Tungsramra mindig is jellemző innovációt, és bebizonyította, hogy – a korabeli sajtót idézve – az ember megérintheti a Holdat” – méltatja a világhírű tudóst Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója videóüzenetében, amely a kísérlet helyszínén, a kutatólaboratórium tetején készült. „Pedig akkor még csak egy éve ért véget a háború, az emberek éheztek, hideg volt. Még ebben a helyzetben is innovációra törekedtek, és a Tungsram ma is támaszkodik ezen innovációs örökségre.
