eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály
Nyitókép: Pixabay

Hová tűntek a koraszülött babák a karantén ideje alatt?

Nemzetközi kutatás indult a koraszülések számának drasztikus visszaesése okán. A vizsgálat legfőbb célja olyan okokat feltárni, amely segíthet a koraszülések visszaszorításában a teljes populációban. A nemzetközi összefogásban Magyarországot a Melletted a helyem Egyesület és Szabó Mikós PhD Med Habil egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Neonatológiai Tanszéki Csoport vezetője képviseli.

Koraszülésnek a 40. helyett a 37. terhességi hét előtt bekövetkező szülések számítanak. A koronavírus miatti karantén idején, különböző országok kórházaiban jelentős visszaesés volt tapasztalható a koraszülések számában. Világszerte számos orvos csoport észlelte a pozitív változásokat és egymástól teljesen független vizsgálatokba kezdtek, hogy kiderítsék, minek köszönhető a javulás.

Számos nemzetközi cikk és publikáció jelent meg az elmúlt hetekben a témában, Magyarországon a National Geographic írt a globálisan észlelhető pozitív változásról.

Az első tudományos publikáció az Ír Neonatológiai Társaság és szülőszervezet részéről jelent meg, amely ugyan egyelőre nem ellenőrzött publikáció, de pár nappal később a dán kutatócsoport is hasonló eredményekről számolt be. A Covid-19 vírus okozta karantén idején, ezen két magas jövedelmű ország orvosai teljesen váratlan helyzetben találták magukat. Dánia és Írország jelentései szerint

a 37. várandóssági hét alatti koraszülések száma 90 százalékkal esett vissza és ezen belül az 1500 gramm alatti babák születési aránya 73 százalékkal csökkent.

Ez mindenképpen örvendetes hír, ugyanakkor a rejtélyes javulás oka egyelőre ismeretlen – olvasható a Melletted a helyem Egyesülte sajtóközleményében. Elképzelhető, hogy a járvánnyal kapcsolatos intézkedések hatására kialakult jobb levegőminőség és/vagy csökkent anyai fertőzések, vagy általában a kevesebb stressz áll a háttérben.

Mostanra globálisan, minden kontinensen a neonatológusok felteszik a kérdést: hová tűntek a koraszülött babák a karantén ideje alatt? Ezen kérdések megválaszolására az ír és a dán neonatológusokkal kiegészülve, a kanadai Manitobai Egyetem, valamint az ausztrál Murdoch Children’s Research Institute munkatársai egy globális kutatási projektet készítenek elő.

A projekt kezdeti egyeztető fázisában van, az ebben a pillanatban 40 résztvevőt tömörítő szakmai platformban Magyarországot a Melletted a helyem Egyesület és Szabó Mikós PhD Med Habil egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Neonatológiai Tanszéki Csoport vezetője képviseli.

„Magyarországon jelenleg pilot vizsgálat zajlik, így még nem hivatalosak az eredmények, de azt már látjuk, hogy

nálunk nincs jelentős visszaesés a koraszülöttek számában.

Felmerül a kérdés, hogy vajon miben különböznek a járványügyi korlátozások és melyek lehetnek azok, amelyek ilyen jelentős hatást gyakorolnak a koraszülések számának csökkentésére. Ha sikerül azonosítani, hogy a járvány kapcsán hozott intézkedések közül melyiknek köszönhető a koraszülési ráta szignifikáns csökkenése számos országban, ez a jövőben eszközt és lehetőséget ad arra, hogy a populáció szintjén eredményesebben harcoljunk a koraszülések ellen” – nyilatkozta Szabó Miklós.

A Melletted a helyem Egyesület elnöke, Nádor Csaba neonatológus kiemelte, hogy a nemzetközi kutatások mellett, továbbra is aktívan támogatja az EFCNI kezdeményezte „Zéró szeparáció” kampányt, amely továbbra is a legfontosabb törekvés a koraszülöttek egészégmegőrzése céljából.

„A Covid-19-világjárvány alatt még erőteljesebben hirdetjük, hogy az újszülötteknek és koraszülötteknek születésüktől az édesanyjuk mellett kell lenniük – hangsúlyozta. – Minden ellátó hely alakítson ki egy olyan osztályos protokollt, ami ezt maximálisan támogatja! A szükséges járványügyi óvintézkedéseket természetesen be kell tartani, ebből kiemelendő a helyes maszkhasználat.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Történelmet írhat Orbán Viktor szövetségese, Moszkva-barát fordulat jöhet nyugati szomszédunknál

Történelmet írhat Orbán Viktor szövetségese, Moszkva-barát fordulat jöhet nyugati szomszédunknál

Vasárnap tartják az osztrák parlamenti választásokat, amelyen története során először a dobogó első helyén végezhet a sokak által szélsőjobboldalinak nevezett Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). A közvélemény-kutatásokban szorosan mögötte áll a jelenleg is a kormány fő erejét adó konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP), amely koalícióra lépni ugyan hajlandó lenne a tőle jobbra álló párttal, de csak akkor, ha nem annak első embere, Herbert Kickl lesz a kancellár. Könnyen lehet azonban, hogy az FPÖ-ellenes protestszavazatok az ÖVP-t repítik az első helyre: ebben az esetben legnagyobb valószínűséggel a két párt koalícióban kormányozhat majd, néppárti vezetéssel. Jelen pillanatban e két párt koalíciója tűnik a legvalószínűbbnek, ami az jelenti, hogy az Oroszországgal jó viszonyt ápoló FPÖ kormányra kerülése révén oroszbarátabb irányba tolódik el Ausztria.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×