Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Egészségügyi dolgozó előkészíti a koronavírus (SARS-CoV-2) elleni vakcinát, mielőtt beadná egy önkéntentesnek egy moszkvai kórházban 2020. szeptember 17-én. Az új vakcinát Szputnyik V néven regisztrálták és most kezdik a tömeges tesztelést.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Szakértők: az is oltasson, aki már átesett a koronavíruson

Az újrafertőződés ritka, de előfordulhat: a vakcinázás akkor is biztonságos, ha már átestünk a betegségen.

A koronavírusos fertőzést követően kialakuló védettségben kulcsszerepet játszó antitestek mennyisége az idő múlásával csökken vérünkben: bár egyelőre keveset tudunk arról, hogy akár a betegség, akár a vakcina adta védettség pontosan meddig tarthat, ez az egy biztosnak látszik. A jelenlegi eredmények alapján félévnyi immunitás az, amit a kutatók erősnek vélnek, az azonban valószínű, hogy ennél tovább lesz még dolgunk a koronavírussal.

Mindeképp kell az oltás

Azokban az országokban, melyek már kommunikáltak arról, kiket oltanak be elsőként, nem tesznek különbséget az emberek közt aszerint, hogy valaki átesett-e már a betegségen, azok is megkapják a vakcinát, akik igen. Arról, hogy az ő szervezetük hogyan reagál majd az oltásra, nincs előzetes adat, de nem valószínű, hogy bármilyen mellékhatást tapasztalnának majd emiatt.

"Az általános javaslat szerint akkor is érdemes oltatni, ha valaki már elkapta a koronavírust. Vannak apró kérdések, amelyekre még nem ismerjük a választ, de annak alapján, amit eddig tudunk, helyes kérni az oltást" – nyilatkozott az NBC cikkében David Thomas, a Johns Hopkins Egyetem fertőző betegségekre szakosodott professzora.

Nagyobb lehet a védelem

Ennek a javaslatnak van előképe is: Amerikában azoknak az 50 év fölötti egészséges felnőtteknek is ajánlják például az övsömör elleni oltást, akik korábban már voltak övsömörösek vagy bárányhimlősek. Thomas professzor maga is kérte ezt az oltást, mint azt elmondta, ez extra védelmet jelent számára az övsömör esetleges visszatérése ellen. A koronavírus esetében is valószínűsíthető, hogy a fertőzésen már átesettek számára még nagyobb védelmet ad az, ha oltást is kapnak.

Az ugyanakkor tény, hogy

sem a Pfizer, sem a Moderna nem dolgozott klinikai tesztjeiben olyan önkéntesekkel, akiknél diagnosztizáltak korábban a koronavírust.

Könnyen lehet, hogy az amerikai engedélyeztetés keretében ilyen teszteket is kell végezniük, mivel a gyógyszer- és élelmiszeripari ügynökség, az FDA követelheti ilyet a gyártóktól.

"Egy engedély kiadásakor az FDA úgy is rábólinthat a használati jogra, hogy kötelezi a gyártót bizonyos feltételek meghatározott időkereten belül történő teljesítésére – magyarázta Thomas professzor. – Ha nem adnak választ egyes kérdésekre ezen az időtartamon belül, elvesztik az engedélyt. Szóval feladatokat adnak, de ezekkel nem akasztják meg az engedély kiadásának folyamatát."

Kérdés a hosszú covid

Sarah Fortune, a Harvard immunológus szakértője szerint nem következtek be olyan mellékhatások a kísérletek során, amelyek miatt aggódni lenne érdemes. A szakértők ráadásul úgy tippelnek, nagyjából

az önkéntesek 10 százaléka áteshetett már a koronavíruson,

akár teljesen tünetmentesen, ezért nekik nem volt diagnózisuk.

Ami azonban kérdéses, az a hosszú covidban szenvedők testének reakciója lehet. A kutatók azt sem értik még, nekik miért kell hónapokon át együttélniük a fertőzés tüneteivel. Ezzel párhuzamosan az is rejtély egyelőre, hogy a vakcina az ő helyzetükön javít vagy ront majd. Épp ezért esetükben az egyéni mérlegelés tűnik jelenleg a legbölcsebb stratégiának.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Református egyetemi kancellár: soha nem fog tudni az AI megfelelően prédikálni

Református egyetemi kancellár: soha nem fog tudni az AI megfelelően prédikálni

Mit kezdhet az egyház a mesterséges intelligenciával, és hol húzódik az eszközhasználat határa? Ezekkel a kérdésekkel is foglalkozott idén a Reformátusok Szárszói Konferenciája. A Károli Gáspár Református Egyetem kancellárja előadásában azt hangsúlyozta: az új eszközök mindig lehetőséget és kockázatot is hordoztak, a felelősséget pedig az viseli, aki használja őket. Az InfoRádióban Csáki-Hatalovics Gyula az InfoRádióban beszélt a részletekről.

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Van Gogh, Cézanne és Kandinszkij művei lehetnek a jövő heti New York-i aukciók sztártételei

Van Gogh, Cézanne és Kandinszkij művei lehetnek a jövő heti New York-i aukciók sztártételei

Az elmúlt évek kitérői után, úgy tűnik a normalitás útjára léptek a világ nagy aukciósházai. Egyszerű receptet követtek, kifogástalan eredettörténetű, kiváló minőségű, elismert, biztos piaci értékű – „blue-chip” – művészek alkotásait válogatták össze a jövő heti New York-i árverésekre. A világ műtárgypiacának egyik, ha nem a legfontosabb eseménysorozatán több mint 1600 tétel kerül kalapács alá, és ami különösen figyelemreméltó, nincs titkolózás, többségében a portéka beadóinak nevét is megosztották a nyilvánossággal. Lehet, hogy rájöttek, a misztikum nem segít, a százmilliókat fizetni kész vevők, szeretik tudni honnan érkezett az áru.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×