Infostart.hu
eur:
366.85
usd:
322.52
bux:
0
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Egészségügyi dolgozó előkészíti a koronavírus (SARS-CoV-2) elleni vakcinát, mielőtt beadná egy önkéntentesnek egy moszkvai kórházban 2020. szeptember 17-én. Az új vakcinát Szputnyik V néven regisztrálták és most kezdik a tömeges tesztelést.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Szakértők: az is oltasson, aki már átesett a koronavíruson

Az újrafertőződés ritka, de előfordulhat: a vakcinázás akkor is biztonságos, ha már átestünk a betegségen.

A koronavírusos fertőzést követően kialakuló védettségben kulcsszerepet játszó antitestek mennyisége az idő múlásával csökken vérünkben: bár egyelőre keveset tudunk arról, hogy akár a betegség, akár a vakcina adta védettség pontosan meddig tarthat, ez az egy biztosnak látszik. A jelenlegi eredmények alapján félévnyi immunitás az, amit a kutatók erősnek vélnek, az azonban valószínű, hogy ennél tovább lesz még dolgunk a koronavírussal.

Mindeképp kell az oltás

Azokban az országokban, melyek már kommunikáltak arról, kiket oltanak be elsőként, nem tesznek különbséget az emberek közt aszerint, hogy valaki átesett-e már a betegségen, azok is megkapják a vakcinát, akik igen. Arról, hogy az ő szervezetük hogyan reagál majd az oltásra, nincs előzetes adat, de nem valószínű, hogy bármilyen mellékhatást tapasztalnának majd emiatt.

"Az általános javaslat szerint akkor is érdemes oltatni, ha valaki már elkapta a koronavírust. Vannak apró kérdések, amelyekre még nem ismerjük a választ, de annak alapján, amit eddig tudunk, helyes kérni az oltást" – nyilatkozott az NBC cikkében David Thomas, a Johns Hopkins Egyetem fertőző betegségekre szakosodott professzora.

Nagyobb lehet a védelem

Ennek a javaslatnak van előképe is: Amerikában azoknak az 50 év fölötti egészséges felnőtteknek is ajánlják például az övsömör elleni oltást, akik korábban már voltak övsömörösek vagy bárányhimlősek. Thomas professzor maga is kérte ezt az oltást, mint azt elmondta, ez extra védelmet jelent számára az övsömör esetleges visszatérése ellen. A koronavírus esetében is valószínűsíthető, hogy a fertőzésen már átesettek számára még nagyobb védelmet ad az, ha oltást is kapnak.

Az ugyanakkor tény, hogy

sem a Pfizer, sem a Moderna nem dolgozott klinikai tesztjeiben olyan önkéntesekkel, akiknél diagnosztizáltak korábban a koronavírust.

Könnyen lehet, hogy az amerikai engedélyeztetés keretében ilyen teszteket is kell végezniük, mivel a gyógyszer- és élelmiszeripari ügynökség, az FDA követelheti ilyet a gyártóktól.

"Egy engedély kiadásakor az FDA úgy is rábólinthat a használati jogra, hogy kötelezi a gyártót bizonyos feltételek meghatározott időkereten belül történő teljesítésére – magyarázta Thomas professzor. – Ha nem adnak választ egyes kérdésekre ezen az időtartamon belül, elvesztik az engedélyt. Szóval feladatokat adnak, de ezekkel nem akasztják meg az engedély kiadásának folyamatát."

Kérdés a hosszú covid

Sarah Fortune, a Harvard immunológus szakértője szerint nem következtek be olyan mellékhatások a kísérletek során, amelyek miatt aggódni lenne érdemes. A szakértők ráadásul úgy tippelnek, nagyjából

az önkéntesek 10 százaléka áteshetett már a koronavíruson,

akár teljesen tünetmentesen, ezért nekik nem volt diagnózisuk.

Ami azonban kérdéses, az a hosszú covidban szenvedők testének reakciója lehet. A kutatók azt sem értik még, nekik miért kell hónapokon át együttélniük a fertőzés tüneteivel. Ezzel párhuzamosan az is rejtély egyelőre, hogy a vakcina az ő helyzetükön javít vagy ront majd. Épp ezért esetükben az egyéni mérlegelés tűnik jelenleg a legbölcsebb stratégiának.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Megszólalt Hankó Balázs, a mentelmi bizottság már megkezdte a parlament sorsdöntő napját

Megszólalt Hankó Balázs, a mentelmi bizottság már megkezdte a parlament sorsdöntő napját

Megkezdte a zárt ülést a mentelmi bizottság arról, hogy javasolja-e Hankó Balázs, Seszták MIklós és Magyar Péter miniszterelnök mentelmi jogának kiadását.

Tóth Gábor: az állami egészségügyi ellátás jelenleg megkerülhetetlen

Az állami és a magánellátás hosszú távon csak úgy választható szét, ha az állami orvosfizetések fel tudják venni a versenyt a magánszektoréval – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója, Tóth Gábor. Beszélt a kórházi fertőzések ügyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.09.28. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

A pénteki amerikai emelkedés után óvatosan indul a hét a tőzsdéken: Ázsiában vegyes a kép, az európai határidős indexek ugyanakkor emelkedést jeleznek. A közel-keleti tűzszünet esélyeinek romlása ismét felhajtotta az olaj árát, miközben a magas kötvényhozamok is nyomás alatt tartják a piacokat. A héten az amerikai inflációs és munkaerőpiaci adatokra figyelnek a befektetők, amelyek újabb támpontot adhatnak a Fed következő kamatdöntéséhez. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×