Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Kanyaró elleni védőoltást ad be egy Fülöp-szigeteki gyereknek egy otthonlátogató védőnő Manila szegénynegyedében 2019. február 16-án. A cseppfertőzéssel terjedő betegség az utóbbi hetekben mintegy hatvan ember halálát okozta Luzon szigetén és a Visayan-szigeteken, az áldozatok többsége négyéves kor alatti gyermek.
Nyitókép: MTI/AP/Bullit Marquez

Van még egy kór, ami százezreket megölt mostanában, a környékünkön is aktív

Magyarország egyik szomszédjában is komoly pusztítást végez a kanyaró.

Több mint 270 ezer halt meg tavaly világszerte a kanyaró következtében - közölte csütörtökön közös jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC).

A szám 50 százalékkal nagyobb a 2016-osnál, amikor a kanyaróval összefüggésbe hozható halálesetek száma történelmi mélypontot ért el. Az azóta eltelt időszakban évről- évre nőtt a halálesetek száma.

"Ezek az adatok egyértelmű üzenetet közvetítenek arra vonatkozóan, hogy

nem tudjuk megvédeni a gyerekeket a kanyarótól a világ minden táján"

- jelentette ki Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója. Az egészségügyi hatóságok figyelmeztettek, hogy a kanyaró elleni oltókampányokat 26 országban felfüggesztették a koronavírus-világjárvány miatt.

A kanyaró megelőzése érdekében a lakosság legalább 95 százalékát kell beoltani. A kanyaró kiütésekkel és lázzal járó megbetegedés, amely súlyos következményekhez vezethet, különösen az ötéves kor alatti gyerekek és a 30 évesnél idősebb felnőttek esetében.

A jelentés szerint ezzel szemben a világ lakosságának mindössze körülbelül 85 százaléka kapja meg az első védőoltást a kanyaró ellen, és csupán 71 százaléka kapja meg a másodikat.

A világon kilenc országban jegyeztek fel jelentősebb kanyarójárványokat, köztük a Közép-afrikai Köztársaságban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Georgiában, Kazahsztánban és Ukrajnában.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×