Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Már az alapellátásban is bevethetik a magyar gyártásban készülő koronavírus-gyógyszert

A favipiravir hazai gyártási folyamatát koordináló Keserű György Miklós akadémikus szerint egyre fontosabb, hogy a gyógyszert a tünetek megjelenése után minél hamarabb megkapják a betegek.

A Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadást Keserű György Miklós, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője, a Koronavírus-kutató Akciócsoport tagja az új koronavírus elleni gyógyszerhatóanyagokról.

A Magyarországon is gyártott, az Egyesült Államokban és az Európai Unióban engedélyezett remdesivir a kórházi kezelést igénylő betegek kezelésében hatékony. A tabletta formájában szedhető favipiravir pedig a betegség korai stádiumában képes hatékonyan gátolni a vírus szaporodását.

A favipiravir egy széles spektrumú vírusellenes hatóanyag. Az ezt tartalmazó készítmények több vizsgálatban is hatékonynak bizonyultak az új koronavírus-fertőzéssel szemben, és továbbiak is folyamatban vannak – köztük azé a készítményé, melyet a magyar konzorcium fejlesztett. A gyógyszert influenzafertőzésben számos klinikai vizsgálatban használták már, és a világon több százezer koronavírusos betegnek adták. A kezelések során kevés és enyhe mellékhatást tapasztaltak, ugyanakkor a gyógyszer terhességben nem alkalmazható.

A faviparivir használatának azonban van egy fontos feltétele.

Mivel a hatóanyag a vírus szaporodását gátolja, csak a betegség első fázisában, a tünetek megjelenésétől számított 7-10 napon belül alkalmazható a legnagyobb sikerrel.

“A járvány erősödésével, a kórházi kapacitások szűkülésével egyre kisebb az esély, hogy a betegek a fertőzés e korai fázisában hozzájutnak ehhez a kezeléshez, hiszen jelenleg a favipiravirtartalmú készítményeket csak kórházi kezelés során alkalmazzák. Az eddigi ígéretes, a klinikai és a hazai ellátásban szerzett kedvező tapasztalatok lehetőséget adnak arra, hogy a készítményhez akár már az alapellátásban, tehát kórházon kívül hozzájuthassanak azok, akiknél a tünetek felvetik a koronavírus-fertőzöttség esélyét. Ez a lehetőség nemcsak a betegnek jelenthet megoldást, hanem a korai beavatkozással a kórházak is tehermentesíthetőek lehetnek” – mondta el Keserű György Miklós az mta.hu-nak.

Keserű György Miklós előadása itt meg is nézhető:

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×