Infostart.hu
eur:
364.92
usd:
331.08
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön
A chilei mentőalakulat egyik tagja speciális műszerrel kutat túlélők után a romok között a libanoni fővárosban 2020. szeptember 4-én, miután életjeleket véltek felfedezni a romok alatt a mentők egy hónappal a hatalmas robbanás után. Augusztus 4-én Bejrútban 2750 tonna, a kikötőben évek óta tárolt ammónium-nitrát röpült a levegőbe. Legkevesebb 191 ember meghalt, mintegy hatezren megsérültek, és százezrek otthona vált lakhatatlanná.
Nyitókép: MTI/AP/Bilal Huszein

A földtörténet egyik legnagyobb nem nukleáris robbanása volt a bejrúti

A közösségi médiában megjelent videófelvételekből indult ki a brit egyetem számítása.

A brit Sheffield Hallam Egyetem szakértőinek számítai szerint az augusztusi bejrúti robbanássorozat a történelem egyik legnagyobbja volt a maga 1-1,5 kilotonnájával - számol be a kutatási eredményekről a BBC, nyomán pedig a HVG. Erre a robbanóerőre nagyjából 500 tonna TNT volna képes.

A robbanássorozat elérte a Hirosimára ledobott atombomba erejének egyhuszadát is.

A kutatók a közösségi médiában a pusztításról megjelent videófelvételekből dolgoztak, 16 felvételt használtak fel, ezek alapján végezték el a számításokat.

A nem nukleáris jellegű robbantások legnagyobbika az új-skóciai Halifaxban történt tengerészeti katasztrófa volt 1917-ben, amikor két hajó, a norvég SS Imo, illetve a veszélyes hadi- és robbanóanyagokat szállító francia SS Mont Blanc összeütközött. A csaknem 3 kilotonnás robbanás a kikötőt, és a város egy részét is romba döntötte.

A bejrúti tragédia egy igen veszélyes anyag, az ammónium-nitrát berobbanására vezethető vissza. Ebből közel 2800 tonnát tároltak a város kikötőjéhez közeli lerakókban, a hivatalos jelentések szerint szabálytalanul. A katasztrófa miatt több mint 6000 megsérültek, 190-en pedig meghaltak. A pusztítás mértéke az űrből is jól látszik.

Címlapról ajánljuk
Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését. Az ezt segítő legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben, hanem az erdők megőrzésében van – derült ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont modellezéséből. A Kutatóközpont főmunkatársa, Kis András közgazdász-vízgazdasági elemző az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy az erdők folyamatos szén-dioxid-nyelése egy olyan értékes szolgáltatás, amellyel a legdrágább ipari kibocsátáscsökkentési szükségleteket lehet kiváltani.

Életveszélyes sérülések sportpályán: megvan, pontosan mit és hogyan csináljon az orvos – Pánics Gergely az Arénában

Rendkívül veszélyes sporteseményeken vagy edzéseken is, ha a mellkast nagy erejű ütés éri, hasonló bringás vagy e-rolleres baleseteknél szokott előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője a spanyol másodosztályú Tenerife-Andorra meccsen történt tragédiával összefüggésben.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×