eur:
392.4
usd:
362.54
bux:
72061.87
2024. július 5. péntek Emese, Sarolta
Füstölő kémény Salgótarjánban 2018. november 14-én. A Nemzeti Népegészségügyi Központ előző napi tájékoztatása szerint több településen romlott a levegő minősége, öt városban egészségtelennek minősítették a levegőt a szálló por (PM10) magas koncentrációja miatt, további tizenhat településen kifogásolt volt a levegő minősége.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Mérgező, rákkeltő anyagokat találtak a háztartási hulladékok elégetésekor

Hatalmas mennyiségben kerülnek az egészségünket nagyon veszélyeztető káros anyagok a levegőbe a háztartási hulladék illegális otthoni elégetése során. Ezt állapította meg a Pannon Egyetem egy nemzetközi konzorcium élén végzett kutatási eredményeit ismertető, az Atmospheric Chemistry and Physics tudományos folyóiratban most megjelent tanulmánya.

Az Európai Unióban tilos a hulladékok háztartási égetése, és a legtöbb országban ezt szigorúan be is tartatják, ezért nem is végeztek komoly kutatásokat arról, hogy az ilyen égetések alkalmával milyen káros anyagok kerülnek a levegőbe. Ezt a hiányt pótolta a magyar tudósoknak az Európai Unió által támogatott új kutatása, melynek során egy öntöttvas kályhában égettek olyan hulladékokat, amelyeket gyakran dobnak a tűzre a magyar lakosok, például PET-palackot, gumiabroncsot, csomagolóanyagokat, PVC-padló darabját, textilt, forgácslemezt, valamint viszonyítási alapként tűzifát is. Az égés során a kutatók megmérték, hogy mennyi és mennyire mérgező légszennyező anyag jut a levegőbe.

A háztartási hulladékégetés veszélyeinek érzékeltetéséhez a kutatók ennek hatásait a fatüzeléshez viszonyították. (A fa égetése során ugyanis önmagában is jelentős mennyiségű káros anyag jut a levegőbe.) Kimutatták, hogy amikor hulladékokat égetnek háztartási tüzelőberendezésekben, sokkal több egészségkárosító részecske (PM10), illetve sokkal mérgezőbb, rákkeltőbb kémiai anyagok jutnak a levegőbe, mint a tűzifa égetésekor.

Kiderült, hogy a műanyag jellegű hulladékok (például a PET-palack, habszivacs vagy ruhanemű) égetésekor 100–700-szor annyi és akár több ezerszer (!) mérgezőbb összetételű policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) kerül a levegőbe a fatüzelés emissziójához képest. A PAH-ok az egészségre legveszélyesebb égéstermékek közé tartoznak, rákkeltőek, a sejtek örökítő anyagát is károsítják. A fajellegű hulladékok (papír, forgácslemez, farostlemez, bútorok) égetése is kerülendő, hiszen az általuk kibocsátott légszennyező anyagok is mintegy harmincszor (!) rákkeltőbbek annál, mint amikor száraz tűzifát égetnek.

Gelencsér András, az MTA levelező tagja, az MTA-Pannon Egyetem Levegőkémiai Kutatócsoport vezetője a kutatás szakmai irányítójaként elmondta: vizsgálataikat arra is kiterjesztik, hogy az egyes településeken mekkora a lakossági hulladékégetésből származó mérgező anyagok hozzájárulása a helyi levegőszennyezéshez, de az már az eddigi eredmények alapján is kijelenthető, hogy azonnali érdemi intézkedéseket kell hozni a lakossági hulladékégetések felszámolására.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.05. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Újabb pofon a kriptopiacnak: miért zuhant megint a bitcoin?

Újabb pofon a kriptopiacnak: miért zuhant megint a bitcoin?

Az elmúlt napokban csúnya esés alakult ki a bitcoin és más kriptoeszközök piacán, majd a lejtmenet péntekre még inkább begyorsult. A piacot az helyezte első sorban nyomás alá, hogy a korábban hackertámadás áldozatául esett Mt. Gox jelentős mennyiségű bitcoin kezdett el mozgatni a károsultak kifizetésére. A hackelés idején (2014-ben) 600 dollár környékén mozgott a bitcoin, most pedig 55 000 dollárnál jár, így a piaci szereplők arra a készülnek, hogy a károsultak amint megkapják a kompenzációjukat, azonnal jelentős mennyiségű bitcoint önthetnek a piacra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×