Infostart.hu
eur:
388.77
usd:
330.13
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az amerikai Allergiás és Fertőző Betegségek Országos Intézetében (NIAID) készült, és az amerikai Országos Egészségügyi Intézetek (NIH) által elérhetővé vált, dátumozatlan elektronmikroszkópos, utószínezett kép SARS-CoV-2 nevű koronavírussal (narancssárga) erősen fertőzött, pusztuló (zöld) sejtekről. A világjárványt okozó vírus mintáját egy betegtől vették.
Nyitókép: NIAID/NATIONAL INSTITUTES OF HEALTH HANDOUT

A fertőzés kezelésében alkalmazható hatóanyagot azonosítottak pécsi és osztrák kutatók

Pécsi és osztrák kutatók együttműködésével olyan - jelenleg allergia elleni orrsprayben megtalálható - hatóanyagot azonosítottak, amely a későbbiekben a koronavírus-fertőzés kezelésében lehetséges gyógyszerként alkalmazható - közölte Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutató Központ virológiai kutatócsoportjának vezetője.

A pécsi kutatóközpont virológusai az osztrák Cebina biotechnológiai céggel közösen folytatott vizsgálat eredményeként találtak rá a lehetséges hatóanyagra, amely új terápiás gyógyszert jelenthet a koronavírus fertőzésben. A kutatók hangsúlyozzák,

a hatóanyag nem mint a fertőzést megelőző vakcina, hanem a már kialakult fertőzés, megbetegedés kezelésére ígéretes.

Jakab Ferenc - aki a miniszterelnök által korábban bejelentett, egyebek mellett a vírus jobb megismerését, a lehetséges hatékony gyógyszer és gyógymódok későbbi kifejlesztését szolgáló akciócsoportot is vezette - közölte: az azelasztin nevű hatóanyagot egy általánosan használt antihisztamin orrspray alapanyagaként alkalmazzák jelenleg, a hatóanyag pedig laboratóriumi körülmények között igen jó hatásfokkal csökkentette a vírus fertőzését.

A vizsgálat első lépéseként a Cebina kutatói számítógépes megközelítést alkalmaztak, hogy olyan meglévő és könnyen elérhető gyógyszereket azonosítsanak, amelyek a későbbiekben szerepet játszhatnak a koronavírus-fertőzés kezelésében. Ennek eredményeként sikerült kiszűrni az azelasztint, mint lehetséges hatóanyagot. Ezt követték a laboratóriumi vizsgálatok Pécsen, amelyek igazolták a számítógépes modellezés eredményét és beváltották a hozzá fűzött reményeket.

A professzor felhívta a figyelmet arra, hogy

bár a laboratóriumi eredmények nagyon ígéretesek, a kísérleteket széles körű klinikai vizsgálatoknak kell követniük annak érdekében, hogy a hatóanyag tényleges terápiás alkalmazhatóságát is igazolják.

Jakab Ferenc szerint az eredmény azért is nagyon fontos, mert a gyógyszer engedéllyel rendelkező, széles körben - Magyarországon például vény nélkül - kapható orrspray formájában, és közvetlenül hat a vírusfertőzés kezdeti helyén.

A kutató szerint amennyiben a nemsokára megkezdődő klinikai tesztek is igazolják a gyógyszer hatékonyságát, akkor

szinte azonnal bevethető lesz a fertőzés kezelésére.

A PTE júniusban jelentette be, hogy a koronavírus elleni vakcina fejlesztésével kapcsolatos közös vállalkozásba kezd a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportja és a Cebina osztrák biotechnológiai cég.

Jakab Ferenc professzor a közleményben akkor jelezte már, hogy a két intézet eddig is szoros együttműködésben dolgozott, aminek eredményeként a hatóanyagokat illetően már ígéretes tesztek is készültek.

A Cebina GmbH vezérigazgatója és alapítója, Nagy Eszter akkor azt közölte: a most klinikai kipróbálás stádiumában lévő vakcináktól eltérően egy hagyományosabb technológiát alkalmaznak, amely biztonságos és megfizethető a tömeges oltáshoz. Az úgynevezett alegység vakcina olyan vakcina antigénekre épül, amelyek várhatóan védelmet jelentenek a jelenlegi és a jövőbeli koronavírus-járványok során.

Kiemelték azt is, hogy az ilyen és ehhez hasonló, nagy volumenű, nemzetközi kutatási projektek finanszírozására ad lehetőséget a Virológiai Nemzeti Laboratórium program is, amelynek helyszíne a PTE kutatóközpontja, vezetője pedig Jakab Ferenc, a PTE professzora.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Brutális ütemben fejlődött idén a mesterséges intelligencia - Karnyújtásnyira lehet az AGI?

Brutális ütemben fejlődött idén a mesterséges intelligencia - Karnyújtásnyira lehet az AGI?

2025-ben a technológia terén egyértelműen szinte minden a mesterséges intelligencia fejlődéséről szólt, a vezető AI-vállalatok pedig rendkívüli tempóban dobták idén piacra az újabbnál újabb megoldásaikat. Bár az év során sokan tartottak az "AI lufi" kidurranásától, a benchmarkok alapján az új modellek messze felülmúlták a tavalyiakat, bizonyos területeken pedig már meg is haladták az emberek képességeit. Az LLM-ek mérhető tudása azonban csak az egyik fontos tényező: az automatikus működés a másik elem, amelyről idén gyakran szó esett, különösen az általános mesterséges intelligencia (AGI) elérésével kapcsolatos várakozásokra utalva. A fejlődés ugyan egyértelműen látszik ezen a területen is, a vállalatvezetők és AI-kutatók igen megosztottak a kérdést illetően: egyesek szerint két évre, mások szerint egy évtizedre vagyunk a legokosabb emberek képességeit meghaladó, teljesen autonóm működésre képes AI-rendszerektől. Sőt, egyes vélekedések szerint addig még az AI-hoz való teljes tudományos megközelítésnek is változnia kellene.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×