Infostart.hu
eur:
364.27
usd:
330.78
bux:
146597.31
2026. november 16. hétfő Ödön
Nyitókép: Pixabay

Életveszélyes ötlet lenne az immunitás-útlevél

Több veszélyt is hordoz magában a megoldás, amely koronavírus-fertőzöttség alapján két részre osztaná az embereket.

Több kormány is fontolgatta az elmúlt hetekben az úgynevezett „immunitás-útlevelek” kibocsátását, melynek a lényege, hogy azoknak az emberek, akik immunitást fejlesztettek a koronavírus ellen, visszatérhet az élete a normális kerékvágásba. Azokra pedig, akiknek a szervezetében nem találnak antitesteket a koronavírus ellen, továbbra is szigorú kijárási korlátozások vonatkoznának. Észtország például már viszonylag előrehaladott állapotban van a digitális immunitás-útlevél kifejlesztésében.

Többek közt a Világegészségügyi Szervezet (WHO) is élesen kritizálni kezdte az ötletet, a Nature-ben pedig egy molekuláris biológus és egy bioetikus, Natlie Kofler és Francoise Baylis hosszas cikket írtak, melyben kifejtik aggályaikat az immunitás-útlevéllel kapcsolatosan – amelyet a Portfolio ismertet.

A szakemberek tíz okot sorolnak fel, amely mind az útlevél és az ahhoz kapcsolódó diszkrimináció ellen szól:

  • Egyes kutatások szerint immunitás keletkezik a koronavírus-fertőzésből gyógyultak szervezetében, viszont nincs erről még mindig tudományos konszenzus.
  • Nem minden koronavírusteszt megbízható.
  • Nincs elég teszt ahhoz, hogy mindenkit tesztelni lehessen.
  • Nincs elég koronavírus-túlélő ahhoz, hogy kizárólag ők képezzék a munkaerőt és működőképes maradjon a gazdaság.
  • Nem etikus a gyógyultak megfigyelése.
  • A rendszer növeli az etnikai diszkrimináció kockázatát.
  • Ellentétet épít a Covid-19-re immunisak és a nem immunisak közé.
  • Az „immunitás-útlevelek” tovább fejlődhetnek később olyan kártyákká, melyek minden egészségügyi, genetikai adatot hordoznak, ez pedig újabb diszkriminációs formák előtt nyitja meg a kapukat.
  • A vagyonosabbak könnyebben juthatnának tesztekhez és így útlevelekhez is.
  • Többen önként úgy dönthetnek, hogy megfertőzik magukat a koronavírussal azért, hogy immunisak legyenek, de ezzel nemcsak magukat, hanem másokat is veszélybe sodornak.

A két szakember inkább azt javasolja, hogy a kormányok használják továbbra is a „tesztelés, megfigyelés és elkülönítés” módszerét, és fordítsák az erőforrásaikat a tesztek gyártására és a koronavírus-vakcina fejlesztésére.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Nagy Attila Tibor elemző: a válságban lévő Fidesz Unger Anna egyetlen mondatába kapaszkodik

Nagy Attila Tibor elemző: a válságban lévő Fidesz Unger Anna egyetlen mondatába kapaszkodik

A Fidesz látványosan összezavarodott a Seszták-ügy és az elásott pénz kapcsán – fogalmazott Nagy Attila Tibor politikai elemző az InfoRádióban. Szerinte a korábbi kormányzópárt válságban van ettől függetlenül is, a párt nem újult meg a választási vereség óta, és nem tud szabadulni a korrupció gyanújától. A szakértő úgy véli, Orbán Viktorral kapcsolatban a Fideszben kialakult egy „se vele, se nélküle” állapot.

Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

„1988-2026: Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, csődbiztosa, látható, erre már sokan nem kíváncsiak, Gulyás Gergely sem” – vélekedett parlamenti napirend előtti viszonválaszában Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-üggyel összefüggésben. Rétvári Bencét (KDNP) arra szólította fel: szégyeljje magát és kérjen bocsánatot. Szerinte egyetlen esélyük lett volna a megmaradásra, ha levonják a következtetéseket, és kidobják maguk közül a bűnözöket, nem behozzák pártlistán a parlamentbe.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Rekordméretű támadás zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Rekordméretű támadás zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint mára virradóra az eddigi legnagyobb éjszakai ukrán dróntámadás érte Oroszországot, vasárnap este 8-tól hétfő reggel 8-ig 1336 drónt semmisített meg az orosz légvédelem. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere azt közölte, hogy délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőttek le. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy csapást mértek egy olajraktárra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×