Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Koronavírus - a legtöbb ember termel antitesteket

Egy kínai kutatásban azt vizsgálták, hogy a betegek mekkora százalékánál jelennek meg az antitestek, és a fertőzést vagy az immunitást jelző fehérjék vannak-e jelen a vérükben.

A koronavírussal kapcsolatban még mindig nagyon sok a kérdőjel az antitestek kimutatásán alapuló gyorstesztek hatékonyságát illetően. A vérvétellel járó tesztek kulcsfontosságúak lennének annak meghatározásában, hogy egy adott személy átesett-e már a fertőzésen – írta az Index, amely az antitestek termelődésével kapcsolatos egészségügyi eredményekről szóló kutatást szemlézett.

A Nature Medicine című szaklapban megjelent tanulmány ezért arra ösztönözheti világszerte a kutatókat, hogy minél szélesebb körben végezzenek antitestteszteket, illetve vegyenek részt minél hatékonyabb és olcsóbb tesztek kifejlesztésében.

Amint az ismert, az antitestek olyan fehérjék (immunglobulinok), amelyeket a szervezet immunrendszere termel egy vírusfertőzés ellen harcolva. Jelenlétük vérmintából kimutatható, ez utal a vírussal való találkozásra (tehát nem azt mutatja, hogy valaki most épp fertőzött-e, arra a PCR teszt való). Az IgM típusú antitest korábban kezd termelődni, majd mennyisége csökken; a IgG típusú immunglobulin később kezd megjelenni, és tovább jelen van a vérben. A kettő arányából utólag meghatározható, hogy mikor zajlott a fertőzés.

Az újonnan megjelent kínai tanulmány 285 kórházban ápolt Covid-19-es beteg vérmintáinak elemzésén alapul. Úgy találták, hogy – néhány kivételtől eltekintve – a 285 páciens csaknem mindegyikénél kimutatható volt az IgM típusú ellenanyag: 40 százalékuknál már a tünetek megjelenése utáni egy héttel, két hét múlva meg már 95 százalékuknál. Emellett a vizsgált 285 páciens mindegyikénél kimutatták az IgG típusú antitesteket, amivel a kialakult immunitást szokás igazolni.

Ez alapján arra következtetnek, hogy a Covid-19 betegségből felépülő emberek szervezete, immunrendszere jó eséllyel képes egy következő vírusfertőzést felismerni és ellene védelmet nyújtani.

Az eredmények megerősítésére még további vizsgálatok szükségesek, ahogy annak kiderítésére is, hogy ha valóban védelmet nyújtanak e fehérjék, mennyi ideig teszik azt.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×