eur:
385.74
usd:
356.23
bux:
0
2024. május 15. szerda Szonja, Zsófia
Résztvevők a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 191. közgyűlésén a testület fővárosi székházában 2019. május 6-án.
Nyitókép: Résztvevők a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 191. közgyűlésén a testület fővárosi székházában 2019. május 6-án. MTI/Illyés Tibor

Itt vannak a hivatalos jelöltek az MTA elnöki posztjára

Elfogadták azoknak a jelölteknek a névsorát, akik vállalják a megméretést a Magyar Tudományos Akadémia májusi tisztújításán. Az elnöki posztra hárman is pályáznak.

Szerdán ülésezett a Magyar Tudományos Akadémia jelölőbizottsága, ez a testület készíti elő az MTA új tisztségviselőinek megválasztását, amire a május 4–5-i közgyűlésen kerül sor. A Magyar Tudományos Akadémia elnökének, főtitkárának, főtitkárhelyettesének és három alelnökének hároméves megbízatása 2020 májusában lejár.

A vezető tisztségekre a jelölteket három évre lehet megválasztani, majd legfeljebb egyszer további három évre újraválasztani.

A jelenlegi vezetés öt tagja először 2014-ben, majd 2017-ben nyerte el mandátumát.

Vörös József akadémikus, a jelölőbizottság elnöke november 6-án ismertette a jelölőbizottság tagjaival az elsődleges jelöltlistát, amely a választásra jogosultak körében végzett közvélemény-kutatáson alapult. Vörös József a jelöltlistán szereplőkkel tartott megbeszéléseket, arról tájékozódva, vállalják-e a jelöltséget az adott posztra. A mostani ülésen ismertette a megbeszélések alapján kialakult másodlagos jelöltlistát. Ez tehát már csak azoknak a jelölteknek a nevét tartalmazza, akik a tisztújító közgyűlésén ténylegesen vállalják az adott poszton történő megmérettetést.

A másodlagos jelöltlista

Elnökjelöltek

  • Freund Tamás, az MTA rendes tagja
  • Pléh Csaba, az MTA rendes tagja
  • Szathmáry Eörs, az MTA rendes tagja

Főtitkárjelöltek

  • Blaskó Gábor, az MTA rendes tagja
  • Kollár László Péter, az MTA rendes tagja

Főtitkárhelyettes-jelöltek

  • Demény Attila, az MTA rendes tagja
  • Erdei Anna, az MTA rendes tagja

Élettudományi alelnökjelöltek

  • Balázs Ervin, az MTA rendes tagja
  • Kosztolányi György, az MTA rendes tagja
  • Szathmáry Eörs, az MTA rendes tagja

Társadalomtudományi alelnökjelöltek

  • Kertész András, az MTA rendes tagja
  • Lamm Vanda, az MTA rendes tagja

Természettudományi alelnökjelöltek

  • Bokor József, az MTA rendes tagja
  • Hudecz Ferenc, az MTA rendes tagja

Élettudományi választott elnökségi tagjelöltek

  • Hunyady László, az MTA rendes tagja
  • Szathmáry Eörs, az MTA rendes tagja

Társadalomtudományi választott elnökségi tagjelöltek

  • Kenesei István, az MTA levelező tagja
  • Romsics Ignác, az MTA rendes tagja

Természettudományi választott elnökségi tagjelöltek

  • Kiss L. László, az MTA rendes tagja
  • Pósfai Mihály, az MTA rendes tagja

A jelöltek – köztük az elnök- és főtitkárjelöltek – koncepcióit a jelölőbizottság a 2020. február 19-i ülés után a közgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai számára teszi hozzáférhetővé. A jelölőbizottság döntése értelmében az elnök- és főtitkárjelöltek számára lehetőség nyílik egy programbemutató vitára. Erre az előzetes tervek szerint valamikor áprilisban kerülhet sor.

Címlapról ajánljuk

Állandó megfigyelés alá került a német AfD

A münsteri bíróság elfogadta a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal indítványát, és szélsőjobboldali "gyanú" miatt engedélyezte az Alternatíva Németországnak párt állandó megfigyelését. Az AfD vezető máris jelezték, fellebbeznek a döntés ellen.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.15. szerda, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
Csaknem duplázta nap- és szélenergiás céljait Európa, de valamiről nagyon megfeledkezett

Csaknem duplázta nap- és szélenergiás céljait Európa, de valamiről nagyon megfeledkezett

Az Európai Unió államai az elmúlt időszakban jelentősen növelték a nap- és szélerőmű-kapacitás bővítésére irányuló céljaikat, de a villamosenergia-hálózat és rugalmasságának fejlesztésére vonatkozó tervek jelenleg messze elmaradnak az ehhez szükségestől több elemzés egybehangzó eredményei szerint. Megfelelő energiarendszer-tervezés nélkül Európa azt kockáztatja, hogy a szekeret fogja a lovak elé, és elbukja energia-, illetve klímapolitikai céljait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×