Infostart.hu
eur:
364.87
usd:
331.94
bux:
146321
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
napkitörés
Nyitókép: NASA Goddard Space Flight Center

Régóta megválaszolatlan rejtélyt fejtettek meg magyar kutatók segítségével

Erdélyi Róbert, az ELTE és a Sheffieldi Egyetem csillagászprofesszora vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport a napfizikában áttörő eredményre jutott.

Erdélyi Róbert, az ELTE és a Sheffieldi Egyetem csillagászprofesszora vezetésével egy nemzetközi kutatócsoportnak, elsőként sikerült megfigyelnie hatalmas mennyiségben előforduló, nagy energiájú, akár több Magyarország méretű plazmapulzusokat, amelyek energiát képesek szállítani a Nap felszínétől annak felsőbb légkörébe.

Felfedezésük választ ad egy régóta megválaszolatlan rejtélyre, és új kutatási irányt is mutat.

A napfizikában áttörőnek számító eredményről a tekintélyes Nature Communications-ben számoltak be.

A csillagászok régóta sejtik, hogy a plazmákban előforduló mágneses hullámok kulcsszerepet játszanak a plazmaasztrofizika egyik mindmáig megoldatlan rejtélyének megfejtésében. Nevezetesen:

miért emelkedik a Nap legkörében a hőmérséklet akár több millió fokra, miközben egyre távolodunk a Nap felszínétől? Ez olyan, mintha megmásznánk a Mátrát vagy a Himaláját, és a csúcson sokkal melegebb lenne, mint a hegy lábánál.

Számos kiváló elmélet született a rejtély megoldására (beleértve a plazmák mágneses hullámokkal történő felfűtését), ám az elméletek egyértelmű, csillagászati megfigyelésekkel történő igazolása mindmáig váratott magára.

Örvénylő mozgások a vízcsapunktól a galaxisokig

Erdélyi Róbert csillagásznak, az ELTE Csillagászati Tanszék és az angliai Sheffieldi Egyetem professzorának a Sheffieldi Egyetemen működő Napfizikai és Űrplazma Kutatóközpont (Solar Physics and Space Plasma Research Centre, SP2RC) és a Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem (University of Science and Technology of China) kutatóival sikerült új módszerekkel hatalmas mennyiségben észlelniük a Nobel-díjas Hannes Alfvénről elnevezett, nagy energiájú és egyedi tulajdonságokkal rendelkező plazmahullám-pulzusokat a Nap légkörében.

Úgy tűnik,

e rövid életű Alfvén-pulzusokat a Nap fotoszférájában sűrűn előforduló, több magyarországnyi méretű plazmaörvények keltik.

A kutatók szerint minden egyes pillanatban legalább 150 000 ilyen mágneses plazmaörvény található a Nap felszínén.

„Az örvénylő mozgások mindenhol megjelennek az Univerzumban, a háztartási csapokban lefolyó vízre jellemző néhány centiméteres méretűektől kezdve a Földön és a Napon előforduló tornádókon, valamint a Nap plazmakilövellésein keresztül a spirálgalaxisok akár 520 000 fényéves nagyságrendjéig. A mostani kutatás első alkalommal szolgáltatott megfigyeléses bizonyítékot arra, hogy a naplégkörben mindenütt jelenlévő örvények rövid életű Alfvén-pulzusokat képesek kelteni”– mondta a professzor a felfedezésről, hozzátette: „Az így létrejövő Alfvén-pulzusok hengerszerű mágneses fluxuscsövek mentén könnyedén áthaladnak a Nap légkörén. A mágneses jelenségeknek ez a fajtája egy kicsit az erdőben sorakozó fákra emlékeztet. A pulzusok ily módon egészen a kromoszféra tetejéig vagy akár még feljebb juthatnak a Nap koronájába, ahol leadhatják energiájukat, ezzel fűtve a mágneses plazmát több millió fokos hőmérsékletre.”

Forrás: ELTE
Forrás: ELTE
Forrás: ELTE
Forrás: ELTE

Az Alfvén-hullámok közvetlen észlelése jelenleg komoly kihívást jelent, ugyanis e hullámok a mágneses plazmában történő terjedésük során nem okoznak lokális fényességnövekedést vagy -csökkenést. A megfigyelések során igen nehéz őket megkülönböztetni a plazmahullámok néhány másik típusától, így például a jól ismert transzverzális mágneses plazmahullámoktól, melyeket gyakran hajlítási módusoknak is neveznek.

„Becslésünk szerint az általunk észlelt Alfvén-pulzusok által szállított energiafluxus több mint tízszer akkora, mint ami a Nap felső kromoszférájának helyi fűtéséhez szükséges. A kromoszféra egy viszonylag vékony réteg a napfelszín és az elképesztően forró napkorona között, amelyet napfogyatkozások idején a Napot körülölelő pirosas-rózsaszínes gyűrűként lehet megfigyelni” – jelentette ki Jiajia Liu posztdoktori kutató munkatárs.

Erdélyi professzor arról is beszélt, hogy a tudományos közösséget régóta foglalkoztatja az az izgalmas kérdés, hogy hogyan látja el felső légkörét a Nap és sok más csillag energiával és tömeggel.

„Eredményeink az egyik vezető kínai egyetemmel folytatott izgalmas együttműködés gyümölcsei, mely többek közt olyan, a pályakezdő tudósok legjobbjai közé tartozó kutatók részvételével is folyik, mint Jiajia Liu, Chris Nelson és Ben Snow.

Kutatásunk fontos előrelépés a szoláris és asztrofizikai plazmafűtéshez szükséges nem termikus energia forrásának vizsgálatában”

– mondta.

A tudósok úgy vélik, ezek a Nap fotoszférájában talált több-magyarországnyi vagy akár még nagyobb plazmaörvények ígéretes jelöltek nemcsak a naplégkör alsó és felső rétegei közötti energia-, hanem egyúttal a Nap légkörét uraló plazmatömeg-szállítás kérdésének megoldására is. Erdélyi Róbert munkatársaival együtt a jövőben erre a rejtélyre fog összpontosítani kutatása során.

Címlapról ajánljuk
Félelem a munkácsi dróntámadás után: a háború óta Kárpátalja nagyon megváltozott – helyszíni tudósítás

Félelem a munkácsi dróntámadás után: a háború óta Kárpátalja nagyon megváltozott – helyszíni tudósítás

Kétszer is megszólalt a légiriadó Kárpátalján, amikor Ukrajna nyugati térségeit több dróntámadás is érte kedden. Az ügyben Magyar Péter miniszterelnök és Orbán Anita külügyminiszter is megszólalt, két napra leállt a magyar vasúti közlekedés Ukrajna felé. A történtekről és a helyiek félelmeiről Simon Rita, a Kárpáti Igaz Szó újságírója beszélt az InfoRádióban.

Csizmadia Ervin az Arénában: a kormány azt üzeni, hogy meg akarja szüntetni a régi elitet

Eddig sosem látott politikai szituáció van Magyarországon – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy látja, az elszámoltatással kapcsolatos lépések üzenetek a Tisza szavazóinak, hogy a kormány számonkéri, és meg is akarja szüntetni a régi elitet.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Az éjjel masszív támadás érte Moszvkát: a légvédelem több mint 800 drónt lőtt le az orosz főváros körül. Tegnap kiderült, hogy francia katonák teljesítenek szolgálatot Ukrajnában, akik főleg ukrán katonák képzésében és a francia haditechnikai eszközök karbantartásában segítenek. A donyecki fronton az oroszok Druzskivkát, Raiszkét, Limant és Mikolaivkát kezdték el kisebb létszámú gyalogosrajokkal támandi, nagyobb mozgásokról nincs hír. Hajnalban súlyos csapás érte a Krími hidat: a létesítmény egy szakasza leomlott. A nap folyamán orosz támadás érte Munkácsot és Ungvár térségében is drónokat észleltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×