A kutatás során az elmúlt öt évben, a Lendület 1. program támogatásával

arra fókuszáltak a szakemberek, hogy szív-CT felvételek alapján elkülönítsék a veszélyes felrakódásokat, plakkokat, amelyek szívinfarktust eredményezhetnek, az úgynevezett jóindulatúaktól,

ismertette Maurovich-Horváth Pál, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense az InfoRádiónak. A tanulmány sikerességét bizonyítja, hogy a napokban publikálták egy rangos nemzetközi folyóiratban a legújabb eredményeiket.

Az említett elemzések általában panaszos betegek szív-CT-s felvételeire épülnek. A szívinfarktus sajnos nagyon gyakran az első tünete annak, hogy valami nincsen rendben a koszorúerekkel, ezáltal

a legnagyobb kihívást a panaszmentes betegeknek a személyre szabott rizikóbecslése,

emelte ki a szakember, hozzátéve: erre kívánnak összpontosítani a következő években.

A Semmelweis Egyetem docense megjegyezte, a jövőben tökéletesíteni kell a képi elemzést, ami biztosan részét fogja képezni a kutatásnak, amely során olyan vér alapú biomarkereket próbálnak majd keresni, amelyek koszorúérbetegségre utalnak, hogy egy egyszerű vérvétellel kiszűrhetők legyenek azok a panaszmentes betegek, akiknél felmerülhet az infarktus kockázata.

Ma még túlzásnak tűnhet, hogy egy CT-felvétel és egy vérminta eredményéből pontosan megállapítható, hogy mekkora a szívinfarktus kockázata egy betegnél, fogalmazott a szakértő, azonban bíznak benne, hogy az irány jó. Ezt erősíti a Magyar Tudományos Akadémia, valamint, hogy sikerült elnyerniük a Lendület 2. pályázatot. "Egy egy olyan kutatási terület, amin számos neves kutatócsoport dolgozik, (…) valódi nagy nemzetközi összefogás tapasztalható", jegyezte meg.

A projekt jelentőségét mutatja, hogyha sikerülne egy olyan stratégiát kidolgozni, amivel személyre szabott rizikót tudnak a szakemberek becsülni, akkor

az érintetteknek a várható élettartalmát 10 évvel is meg tudnák hosszabbítani,

húzta alá a Maurovich-Horváth Pál.