Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Régészek a II. András magyar király temetkezési helyéül szolgáló ciszter kolostor feltárásán a bánsági Egresen (Igris) 2019. augusztus 28-án.
Nyitókép: Rosta Tibor

Megtalálhatták II. András király és felesége sírhelyének alapját

A bánsági Egresen (Igris) végzett ásatások során a kutatók feltételezhetően megtalálták annak a két sírépítménynek az alapját, amelyben egykor II. András magyar királyt és második feleségét, a konstantinápolyi császárlányt, Courtenay Jolántát temették el.

Langó Péter régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója az MTI-nek szerdán elmondta, a két sírépítmény elhelyezése alapján valószínűsítik, hogy ezeken feküdhetett az a két kőszarkofág, amelybe egykor a királyi párt temették. A templom legelőkelőbb helyén, a hosszanti hajó és kereszthajó kereszteződésében található "négyezetben" találták meg ugyanis a két téglaépítményt, amelyen feltételezhetően a két szarkofág feküdt.

"Az egyik szemem nevet, mert úgy tűnik, hogy egy Árpád-házi magyar király sírjának a helyét tudtuk rekonstruálni, a másik szemem viszont sír, hiszen valószínűleg nem fogjuk megtalálni a királyi pár maradványait"

- fogalmazott Langó Péter. Hozzátette: biztosan csak akkor lehet majd kijelenteni, hogy a két sírépítmény a királyi páré volt, ha az egresi ciszterci monostor teljes feltárása megtörténik. Egyelőre a templom területének csak azt a részét - mintegy tíz százalékát - kutatták, ahol a királysír helyét valószínűsítették.

Langó Péter hozzátette: a királyi párt feltételezhetően nem a földbe, hanem a templom járószintje fölé emelkedő szarkofágokba temették. A monostort viszont a tatárok, majd a törökök is elpusztították, így feltételezhető, hogy a sírok is a rombolás áldozatául estek.

Búzás Gergely régész, a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának igazgatója az MTI-nek elmondta: a két síralapozás a templom első építési korszakához tartozó szentély diadalívének az indítópillére mellett fekszik. Hozzátette: az ásatási területen néhány olyan vörösmárvány faragványt is találtak, amelyekről feltételezhető, hogy a nagyon reprezentatív királyi síremlékekhez tartoztak.

A múzeumigazgató kiemelte: az első templom egy háromhajós, közel húsz méter széles és majdnem ötven méter hosszú bazilika volt, amelyet egy későbbi periódusban, valószínűleg a tatárjárás után nagyon jelentősen átépítettek és kibővítettek. A templomot szélesebbre építették, és egy nagy, több hajós új szentélyt is építettek hozzá.

Úgy vélte, még egy évtizedbe is telhet, míg a templom teljes területét, és a mellette álló kolostor területét is sikerül feltárni. Erre azonban lehetőség van, hiszen a terület nincsen beépítve.

A nagylaki határátkelőhelytől légvonalban kevesebb mint tíz kilométerre, a Maros bal partján fekvő településen 2013-ban kezdődött meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és a helyileg illetékes temesvári Bánsági Múzeum közös kutatási programja, melynek legfőbb célja a királyi sír megtalálása volt.

Idén a Jolánta Kulturális Egyesület koordinálásával, az Árpád-ház Program keretében, a Bethlen Gábor Alap támogatásával folytatódott a korábbiaknál jóval nagyobb volumenű ásatás három hónapon keresztül. A munkában a romániai és magyarországi régészek mellett folyamatosan részt vett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 10-15 magyarországi, illetve vendégdiákja is. Az ásatás során 160 négyzetméter nagyságú területet sikerült megkutatni az egykori apátsági templomban és annak déli részén. Amint Langó Péter elmondta: kerámiaedények, ékszerek, arany- és ezüstpénzek, bronzveretek, kódexveretek kerültek elő. Uralkodói jelvényeket azonban egyelőre nem találtak.

A III. Béla király által 1179-ben alapított egresi apátság csaknem négy évszázadon keresztül a ciszterciták legfontosabb magyarországi rendháza volt. A kolostor feltárása és az ott 1235-ben eltemetett II. András király sírjának megtalálása azért is fontos, mert a magyar középkori királysírok többsége megsemmisült.

Egres, 2019. augusztus 28.
Daniela Tanase, a temesvári Bánáti Múzeum régésze és Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének vezetője a II. András magyar király temetkezési helyéül szolgáló ciszter kolostor feltárásán a bánsági Egresen (Igris) 2019. augusztus 28-án.
MTI/Rosta Tibor
Daniela Tanase, a temesvári Bánáti Múzeum régésze és Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének vezetője a II. András magyar király temetkezési helyéül szolgáló ciszter kolostor feltárásán a bánsági Egresen (Igris) 2019. augusztus 28-án. MTI/Rosta Tibor

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×