Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László
Nyitókép: PhysOrg

Meglepő felfedezés a gigászi dinoszauruszok őséről

A későbbi gigászi dinoszauruszok egy eddig ismeretlen, 225 millió évvel ezelőtt élt korai ősének maradványait tárták fel a régészek Brazília déli részén.

Az Universidade Federal de Santa Maria és a Sao Paulói Egyetem kutatói a késő triász korban élt faj három egyedének rendkívül jó állapotban fennmaradt, teljes csontvázát tárták fel - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A Biology Letters című folyóiratban publikált tanulmány készítői a Macrocollum itaquii tudományos nevet adták az újonnan azonosított fajnak, amelynek egyedei jóval kisebbek voltak mint későbbi gigászi leszármazottjaik.

A mindössze másfél méter magas és csaknem 90 kilogrammot nyomó Macrocollum itaquii feje olyan kicsi volt, hogy elfért volna egy ember kezében.

A növényevő, két lábon járó és nagyon hosszú nyakú dinoszaurusz akkor élt, amikor a mai Brazília területe még a Pangaea szuperkontinenshez tartozott.

A három egyed maradványait egymáshoz nagyon közel fedezték fel a kutatók. Az, hogy az állatok együtt haltak meg azt sugallja, hogy valószínűleg együtt is éltek, amiből az következik, hogy a korai dinoszauruszok társas teremtmények voltak.

A Macrocollum itaquii csontmaradványainak felfedezése révén egy újabb láncszemmel bővült a dinoszauruszok és azon belül is a sauropodomorphák - hosszú nyakú növényevő dinoszauruszok - evolúciós története.

A kutatók szerint a késő triász kor nori korszakának hajnalából származó fosszíliák nagyon ritkák, ezért a mostani eredményeket minden bizonnyal nagy érdeklőssel fogadja majd a tudományos közösség.

Címlapról ajánljuk

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×